Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A növénytermesztés sikere a gyakorlatban a megfelelő termőhelyi feltételek mellett elsősorban az állomány tápanya-ellátásától függ. Nyilvánvaló, hogy a természetes forrásokat mesterséges úton is pótolni kell. Ennek során nemcsak a növényt, hanem a talajt is trágyázzuk. A kijuttatott tápanyagokat a talaj felhasználja, adszorpciós és biológiai rendszerébe beépíti, talajoldatában feloldja, és ezek által teszi fellelhetővé a növények részére. Az a mód, amint a bevitt ásványi tápanyagok megkötődnek, majd a növény részére ismét felszabadulnak, talajonként igen különböző. A talajok tápanyag átalakító képességét a trágyázás során mindig figyelembe kell venni.
A trágyázás célja több termést előállítani és minőségileg jobb termést nyerni. A trágyázás során két fő szempontot kell irányadónak elfogadni:
– a talajba vitt tápanyag hatását a termésre,
– a talajba vitt tápanyag hatását a talaj termékenységi állapotára.
A termesztésbe vont talajokon a növénye számára rendszeresen pótolni kell az ásványi anyagok közül a nitrogént, a káliumot és a foszfort. Ezeknek az elemeknek pótlása évenként műtrágyázással lehetséges. Savanyú talajon meszezéssel javítunk a talaj kémhatásán, és fedezzük a növények kalciumigényét. Egyéb hiánytünetek jelentkezése esetén többek között kelátok alakjában pótoljuk a magnéziumot, bórt, cinket és vasat.
Nitrogéntartalmú műtrágyák
A nitrogéntartalmú műtrágyák hatóanyaga vagy ammónia, vagy salétrom /nitrát/. A növények mindkét formában jelenlevő nitrogént képesek felvenni, mégis gyakoribb, hogy a nitrát vegyületeket részesítik előnyben. A nitrátot a talaj adszorpciós komplexusa nem jól köti, ezért képes a talajban gyorsan vándorolni, a gyökérzónában elosztva a gyökerek táplálására szolgálni.
A nitrogéntartalmú műtrágyákat a termesztett növénytől függően lehet a talaj felszínére szórni, vagy a talajba sekélyen bedolgozni. A talajjal való egyenletes elkeveredésének nincs jelentősége, mert a csapadékkal úgyis eloszlik a talajban.
Ugyanakkor a felhasználás, illetve a kijuttatás időpontjának megválasztása lényeges. Miután a csapadékkal könnyen lemosódik, ezt a tápelemet inkább a vegetáció megindulása előtt néhány héttel célszerű csak a talajba vinni, és a vegetáció során fejtrágyaként alkalmazni. A nitrogéntartalmú műtrágyák közül az ammoniumnitrát 34 százalékos, mészammonsalétrom – Linzisó – 22 százalékos, a karbamid 46,3 százalékos nitrogéntartalommal rendelkezik. A százalékos érték a műtrágyaféleség vízben oldható nitrogéntartalmát jelenti.
Káliumtartalmú műtrágyák
A káliumtartalmú műtrágyák alkalmazása során a talajok adszorpciós kapacitása nagyobb szerepet játszik, a kálisó vándorlását a talajban lefékezi. A lefékezésnek a mértéke esős vidéken vagy öntözéses kultúrák termesztésekor csekély, ilyen körülmények között a talajból kimosódhat. Szárazabb vidéken a mozgása lassúbb. Az öntözött kultúráknál a káliumműtrágyákat a talaj felszínére adhatjuk, mert az az öntözővízzel bemosódik. Nem öntözött, száraz klímában a gyökérzóna közelébe késő ősszel kell kihelyezni. A talajjal való alapos elkeverése szükségtelen. A káliumtartalmú műtrágyák: káliumklorid, /kálisó/ 40-60 százalékos, káliumszulfát – kénsavas káli – 48-52 százalékos. A százalékos érték vízben oldható K2O-tartalmukat jelenti.
Foszfortartalmú műtrágyák
A foszfortartalmú műtrágyák gyakorlati alkalmazása több problémával is jár. A foszfortartalmú műtrágyák vagy finomra őrölt nyersfoszfátok, ezek nehezen oldódnak. Ha a nyersfoszfátokat ásványi savakkal feltárják, vízoldható készítmény jön létre. Nyersfoszfátok csak nagyon nedves talajba valók, száraz talajra nem alkalmazhatók trágyaként. A sok szénsavtartalmú víz és a gyökérsavak lassan oldatba viszik. Minél finomabb por alakú a nyersfoszfát készítmény, annál hatékonyabb, mert a víz és a gyökérváladék annál nagyobb felületen éri. A vízoldható foszforműtrágya a talajban levő kationokkal gyorsan átalakul oldhatatlan vegyületekké, ezek vándorlási készsége a talajban korlátozott vagy nincs is. A foszfátok csekély mozgási képessége miatt a foszfortartalmú műtrágyákat a gyökérzónához közel kell elhelyezni késő ősszel, hogy a téli csapadék oldódását elősegítse.
A foszfortartalmú műtrágyáknál a megadott százalékos érték a vízben oldható P2O2 tartalmukat jelenti. A szuperfoszfát-por vagy szemcsés állapotban általában 18 százalékos, A további foszfortartalmú műtrágyák közül a foszforliszt, 29 százalékos és a csontliszt 26-28 százalékos. (lszl)
