1. kép

A peronoszpórák

Sokszor elhangzik, hogy pontos előrejelzést a peronoszpóráról csak két héttel korábban lehet adni, de bizonyos ciklikusság megfigyelhető az egymást követő évek időjárásában. A száraz, meleg, illetve a hideg, esős időszakok váltakozásában is van valamilyen rendszeresség. 10–11éves ciklusokat emlegetnek, és most, 2023 június elején úgy látszott, ez beigazolódik. Ha tényleg hűvösebb, nedvesebb év lesz az idei, mint a 2013-as volt, akkor a peronoszpórás betegségekre jobban oda kell figyelni, mint az előző években.

Ebbe a betegségcsoportba tartozik a szőlőperonoszpóra, az uborkaperonoszpóra, a paradicsom és a burgonya fitoftórás betegsége (paradicsomvész) és a hagymaperonoszpóra.

A peronoszpórák a szaporodási módjuk szerint a zoospórás gombák közé tartoznak. A gombatest – micélium – a növényi sejtek között helyezkedik el, vagyis endofita. A gomba mozgó spórákkal, azaz zoospórákkal szaporodik, amelyek vízben mozognak, és csíratömlővel hatolnak be a növény testébe, a növény sejtjei közé. Vagyis terjedésükben nagyon nagy szerepe van a víznek, nedves levélfelület szükséges hozzá.

A szőlő egyik legveszélyesebb betegsége a szőlőperonoszpóra, ez a csoport legveszélyesebb tagja. Kórokozója a Plasmopara viticola, csak a szőlőn károsít. A gomba a talajon levő levélmaradványokon telel. A fertőzésveszély akkor kezdődik, amikor az éjszakai hőmérséklet nem csökken 10–11 C° alá. Ahhoz, azonban, hogy a zoospórák fertőzni tudjanak, vizes levélfelületre van szükségük. A levélbe jutva a sejtek klorofillját károsítják, így keletkeznek az első tünetek, a sárgás olajfoltok (1. kép). Ezeken a foltokon pár nap múlva megjelenik a fehér „penészgyep” (2-3. kép) A rajta kifejlődött spórák 30 napig is életképesek maradnak, és 1-2 óráig tartó nedvesség a levélfelületen elég a további fertőzéshez. A védekezés alapja tehát az, hogy a gomba terjedéséhez megfelelő időjárásban, a levélen ott legyenek a zoospórák mozgását bénító hatóanyagnak. Több, kontakt és felszívódó vegyszer is rendelkezésre áll, a felszívódó szereknek van gyógyító – kuratív – hatásuk is. A kontakt szereknél fontos a lombozat jó, tökéletes fedettsége, az új, fejlődő hajtásrészeké is. A felszívódó szerek szintje a növényben a gyors növekedés idején szintén csökken, hígul, vagyis ebben a fejlődési stádiumban, erős fertőzési nyomás esetén mind a kontakt hatású készítményekkel, mind pedig a felszívódóakkal tanácsos gyakrabban permetezni.

1. kép
2. kép
3. kép

Az uborkaperonoszpóra – Pseudoperonospora cubensis – az uborka veszélyes betegsége (4. kép). A múlt század 80-as éveiben került be hozzánk. Azóta van több, a betegséggel szemben ellenállóbb fajta, de erős fertőzési nyomás esetén nagy károkat tud okozni. Itt is vizes levélfelület esetén és alacsonyabb, 15–20 fokos hőmérsékleten fertőz a legerőteljesebben.

4. kép

A peronoszpórás betegségek közé tartozik a paradicsom és a burgonya legveszélyesebb gombás betegsége, a paradicsom – burgonya – fitoftórás betegsége – Phytophthora infestans. A fertőzéshez 12–15 C°, a gyors, optimális fejlődéséhez 18–22 fok szükséges. A betegség spórái légmozgással terjednek, vízcseppbe jutva rövid időn belül, a légzőnyílásokon keresztül jutnak a növényi szövetekbe. Szürkészöld, vizenyős foltok keletkeznek a levélen (5. kép), majd a száron és a bogyókon is (6. kép). A betegség terjedésének korlátozásához megfelelő időjárás esetén csak a vegyszeres védekezés segíthet.

5. kép
6. kép

A hagymaféléken gyakori, elég sok kárt okoz a hagymaperonoszpóra – Peronospora destructor (7. kép). A betegség a fertőzött hagymán telel át, tavasszal a levélen keletkeznek a fertőző sporangiumok, ezek éjjel képződnek, reggelre beérnek, és még aznap szétszóródnak. A fertőzéshez a hagyma szárának, levelének nedvesnek kell lennie, ami a reggeli harmat után is gyakori. A kórokozó szaporodóképessége igen nagy, ennek az alacsonyabb hőmérséklet, az eső, a harmat kedvez. A hagyma permetezésekor a permetlébe feltétlenül kell valamilyen ragasztót (Agrovital, Silwet Star) keverni, hogy megtapadjon a leveleken, de ez a többi növénynél is ajánlott, mivel a szer így jobban ellenáll a lemosódásnak.

7. kép

Peronoszpórás betegsége van még a borsónak, a szójának, a repcének, a káposztaféléknek, a céklának, a spenótnak, a dohánynak, több gyógy- és dísznövénynek is.

Minden növényfajnál nagy különbségek vannak a fajták között a betegségekkel szembeni ellenállóképességben (rezisztencia, tolerancia). Nagyon erős fertőzési nyomás idején azonban ezek a fajták is megbetegedhetnek, ezért érdemes egy-két vegyszeres kezelést elvégezni ezeknél is.

Szlovákiában a fent leírt betegségek ellen több szer is engedélyezett, kiskereskedelmi csomagolásban is kapható. Permetezéskor ajánlatos váltogatni a vegyszereket, illetve a hatóanyagokat. Főleg a felszívódó szereket ne használjuk gyakrabban, mint ahogyan az a használati utasításon fel van tüntetve. E fertőzések ellen nagyon jó hatásúak a rézkészítmények, több min százéves használatuk során sem alakult ki ellenük rezisztencia. A perzselésre érzékeny fajtáknál figyeljünk oda, de máshol használhatjuk ezeket a szereket, mert igen jó a védőhatásuk.

Kép és szöveg: Sedliakné György Ilona

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda júniusi száma

Júniusban a háztáji kertekben már „nagyüzem” van, ebben a hónapban ugyanis a legtöbb zöldségféle az …