A szakmai konferencia résztvevői (balról): Jozef Šumichrast, Marián Varga, Jaroslava Pátková-Kaňuchová, Patasi Ilona, Ján Pokrivčák. Szilvássy L. felvétele

A hazai zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés jövője és időszerű kérdései

Új támogatási rendszer, új követelmények

Termesztéstechnológiai kérdések helyett főleg pénzügyi és gazdálkodási témák szerepeltek a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztők hagyományos év végi kétnapos szakmai konferenciáján, amelyet a mojmírovcei kastélyszállóban tartottak. Az eges szakágazatok aktuális helyzetéről azok illetékes vezető képviselői tartottak tájékoztatást, rajtuk kívül a szakminisztérium képviselői a következő évben várható támogatásokról, a velük kapcsolatos fejlesztési célokról nyújtottak összefoglaló ismereteket. A tájékoztatások időszerűségét az is alátámasztotta, hogy a következő uniós költségvetési időszakra (2023-2027) elfogadott Stratégiai Tervben az említett szakágazatokat tömörítő speciális növénytermesztésbe külön támogatásokat irányítanak.

Amint azt a rendezvényen megjelent Samuel Vlčan mezőgazdasági miniszter hangsúlyozta, az elkövetkező időszakra minden eddiginél nagyobb támogatást terveztek az ágazati szereplők számára, amely az uniós és hazai forrásokból csaknem 4 milliárd eurót tesz ki. Ennek keretében több forrás jut a speciális ágazatokba is, egyúttal a hazai ágazat gondjainak egyik fontos tényezőjét, a beruházások eddigi lemaradását is szeretnék hatékonyan kezelni. Erre a 2. pillér keretében meghirdetett pályázatok révén már most lehetőségük nyílik a gazdálkodóknak és az élelmiszeripari vállalkozásoknak. Felhívta a figyelmet a bankokkal való együttműködés kiszélesítésére, amellyel a fejlesztési elképzelések magvalósítására kiírt programok (grantok) finanszírozását kívánják megvalósítani. A Stratégiai Terv legfontosabb célkitűzéseit és támogatási programjait egy másik írásunkban ismertetjük.

A szakmai konferencia résztvevői (balról): Jozef Šumichrast, Marián Varga, Jaroslava Pátková-Kaňuchová, Patasi Ilona, Ján Pokrivčák. Szilvássy L. felvétele

Az egyes speciális növénytermesztési ágazatokban a helyzet továbbra sem nevezhető rózsásnak. Jozef Šumichrast a szlovákiai zöldség- és burgonyatermesztők szövetségének vezetője úgy véli és reméli, hogy végre az ígéretek helyett a cselekvések ideje következik, de az ágazaton belül kialakult helyzet rendezését, a fennálló problémák egy részének kezelését „házon belül” kell megoldaniuk. Ugyanakkor utalt arra is, hogy a támogatáspolitikával kapcsolatban végre tisztázni kéne, mi tartozik a speciális növénytermesztés fogalmába, mivel az ebbe a kategóriába besorolt szántóföldi ágazatok csökkentik a felhasználható forrásokat. Szólt a szezonmunka és a speciális termesztési ágazatokban szereplők nyilvántartásával kapcsolatos problémákról is.

Szavait Patasi Ilona a Szlovákiai Agrárkamara elnöke adatokkal is alátámasztotta, az ország déli területein zöldségtermesztést folytató gazdálkodók problémáinak felsorolásával. A zöldségtermesztés évtizedek óta tartó megoldatlan problémája az öntözővíz kérdése, a kutak és felszíni vízforrások használatának rendezetlensége, a megfelelő tárolási kapacitások, raktárak és a termékek bevizsgálására képes akkreditált laboratóriumok hiánya mellett a fejlesztési beruházások elérhetősége mind-mind olyan problémák, amelyek konkrét megoldásra várnak. A térségben erre a területre benyújtott 28 projekt sorsa továbbra is kérdéses.

Marián Varga a gyümölcstermesztők uniójának vezetője ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy miközben az ország termesztési feltételei adottak a hatékony gyümölcstermesztéshez, a hazai fogyasztók szükségleteinek 70 %-át még mindig behozatalból fedezzük. Ráadásul a termő gyümölcsösök területe folyamatosan csökken. Szerencsére, az intenzív termelők hatékonyságának köszönhetően a terméshozamok nem csökkentek a termőterületek csökkenésével arányosan. Jelenleg az általa vezetett termelői szövetségben állítják elő a hazai gyümölcstermés 80 %-át. A zöldségtermesztéshez hasonlóan itt is meghatározó tényező az öntözés, nélküle nem képzelhető el hatékony termesztés, problémás a szezonmunkával járó kedvezmények igénybevétele, egyre drágább a külföldről behozott munkaerő, a megoldást a folyamatok lehető legmagasabb szintű automatizálása jelentheti, de az sokba fog kerülni…

Jaroslava Pátková-Kaňuchová a szőlőtermesztők és borászok érdekvédelmi szövetségének képviselője szerint a 2022-es évben a hazai szőlőtermesztők és borászok nagy érvágást szenvedtek. Miközben a szárazság következtében a terméshozamok csökkenése egyes helyeken meghaladta a 40 %-ot, a termelési költségek szintje szinte ellenőrizhetetlenül növekedett, ezzel együtt a hazai borfogyasztás mértéke is 20 %-kal csökkent. A problémákat fokozza az üzletláncok olcsóbb borokat előnyben részesítő kereskedelmi politikája, az italok kártékony hatására utaló felhívások megjelenítése a címkéken, az emberi munka költségeinek növekedése, mindezek alapján egyértelműen megállapítható, hogy hatékony támogatás nélkül az ágazat sorsa leépülésre van ítélve.

A speciális növénytermesztési ágazatok támogatásáról és a Stratégiai Terv alapelveiről Ján Pokrivčák professor, a tárca mezőgazdasági politikájával foglalkozó intézmény vezetője tartott ismertetőt. Bevezetőjében kiemelte, hogy a Stratégiai Terv három kiemelt ágazatba folyósít majd kiemelt támogatásokat, nevezetesen a speciális növénytermesztésbe, az állattenyésztésbe és az élelmiszertermelésbe, lévén, hogy ezekben az ágazatokban van szükség a legnagyobb mértékű beavatkozásokra a termelés fenntartása és hatékony működésének biztosítása érdekében. A hazai  viszonyok elemzése alapján kialakított javaslatcsomag a termeléshez kötött támogatások lehetősége  mellett ágazati beavatkozások keretében figyelembe vette a jelenlegi ágazati struktúrát, a munkaerőpiacot és a feldolgozóipar helyzetét, belefoglalták a fiatal és kisgazdák támogatását, a a környezet- és klímavédelem,  tanácsadás és továbbképzések a tudományos kutatások támogatását is. A speciális ágazati termelők figyelmét felhívta arra, hogy a támogatások jelentős részét a termelői értékesítő társulások keretében lehet majd lehívni, az ehhez kialakított követelményrendszer (kondicionalitás és takarékos gazdálkodás elvei) teljesítése alapján. Ezeket a követelményeket részletesebben a szakminisztérium és az Agrárkifizetési Ügynökség illetékes munkatársai  ismertették. (szil)

 

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda márciusi száma

A tavaszi termelési szezon kezdetén a Jó Gazda márciusi száma összefoglalja a kerti vetésforgó alkalmazásának alapvető szempontjait és …