Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Annak ellenére, hogy a hazai búzatermesztésben az ún. kemény, másnéven durumbúza sokáig nem tartozott a meghatározó gabonafélék közé, termesztését elsősorban a külföldi piacok felvásárló erejéhez szabták az itteni termelők, az utóbbi években a fokozódó piaci keresletre reagálva egyre többen vágtak bele a hagyományostól némileg eltérő feltételekkel termeszthető kalászos gabonafajta előállításába. Sőt, immár a termelők összefogására tett nem túlságosan sikeres korábbi próbálkozások után most egy újabb hazai integrátor próbálja meg közös mederbe terelni az idevonatkozó elképzeléseket.
A diószegi székhelyű O.F. Kft. és O.F. Mill Kft. a további társszervezőkkel közösen az említettek jegyében hívta össze a téma iránt érdeklődő hazai búzatermesztőket, hogy a jelenlegi piaci trendekről, a durumbúzával szemben támasztott minőségi követelmények rendszeréről, a durum fajták nemesítésében érvényesített követelményekről valamint a tésztagyártás európai piaci helyzetéről tájékoztassák őket. Ondrej Fačkovec, a kft. ügyvezető igazgatója bevezetőjében kifejezte azt a meggyőződését, hogy a rendezvény résztvevői hasznos információkat szereznek az adott témakörben való jobb tájékozódás érdekében, amihez a meghívott külföldi előadók szolgáltatnak naprakész szakmai információkat.
Jaume Mas Rumé, a durumbúza termesztők nemzetközi szövetségének elnöke részletes adatokra alapozott piaci helyzetképet vázolt fel a termesztés jelenlegi állapotáról, a termékek fogyasztásáról és a piaci készletekről. A világ 35 millió tonnás átlagos össztermésében a legutóbbi ötéves átlagban az Európai Unió 7,8 milliós tonnás összteljesítménnyel vezeti a termesztők rangsorát, ami a világon termelt összmennyiség 22 %-át teszi ki. Az EU-t Kanada követi évi 5,8 millió tonnás átlagos termésmennyiséggel, Törökország 3,5 millió tonnás eredménnyel a harmadik a rangsorban. Az EU-s tagországok rangsorában Olaszországé a vezető pozíció, csaknem 4 millió tonnás termésmennyiséggel magasan vezeti a mezőnyt, az őt követő Franciaország (460 ezer t), Spanyolország (430 ezer t) és Görögország valamint Németország (egyaránt 300 ezer t) előtt. Figyelmet érdemel, hogy a termelői kapacitások az utóbbi öt évben negatív irányú fejlődést mutattak, a kezdeti kiugró 9,6 millió tonnás összhozam tavalyra 7,2 tonnára zsugorodott. Az unió tagországaiban ugyan érezhető némi mozgolódás, miközben Olaszország tartja a 4 milliós szintet, a 2023-as előrejelzések szerint Franciaországban csökkenésre számítanak, Spanyolországban és Görögországban enyhe növekedéssel számolnak.
Érdekesen alakult a durumbúza piaci kereskedelmi forgalma. A szintén 5 éves átlagban kimutatott 8,75 millió tonnás terményforgalom meghatározó részét (61 %) Kanada viszi piacra, gyakorlatilag termésmennyiségének 90 %-át exportálja. Kanada mellett az USA, az EU és Marokkó a meghatározó exportőr. Ugyanakkor az EU egésze maga is behozatalra szorul, Olaszország az egyik legnagyobb termelőként durumbúzából szintén importálni kényszerül, hogy a keresletet ki tudja elégíteni. Fogyasztás tekintetében az utóbbi három esztendő adatai alapján a feldolgozóipari kereslet meghaladja a terménykínálatot, és az előrejelzések szerint az elkövetkező években strukturális deficitre lehet számítani. Annak ellenére, hogy a piaci árak esetében az utóbbi években jelentős ugrás történt. 2021 óta a korábbi 200-250 eurós tonnánkénti árak csaknem a duplájukra emelkedtek, és 400 eurós szint felett mozognak.
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a várható további EU-s korlátozások ugyancsak hatással lesznek a durumbúza termesztésére. Többek között 2024 júliusától indul a szennyező anyagok csökkentési programja: a durumbúzában a szennyező anyagok eddig engedélyezett szintjét pl. az MRL és a DON tekintetében 1.750 ppb-ről 1.500 ppb-re kell csökkenteni. Korlátozni fogják a növekedésszabályozó anyagok használatát is, ezért szükségszerű lesz a vonatkozó ajánlások folyamatos nyomon követése. A KAP reform keretében végrehajtott módosítások a támogatott termőterületekre vonatkozóan, a Termőföldről az Asztalig program környezetvédelmi megkötései és a fenntartható fejlődés követelményei szintén befolyásolni fogják ezt az ágazatot. Mindenesetre a szlovákiai termelők számára is érdemes fontolóra venni a durumbúza termesztést, zárta ismertetőjét az előadó.
Ondrej Fačkovec, a durumbúza minőségi mutatóit és a bennük található szennyező anyagok engedélyezett szintjét ismertette a résztvevőkkel. Előadásából megtudhattuk, hogy a durumbúza legfontosabb minőségi paramétereit a nedvességtartalom, a tömegsúly, az ún. üvegesség, a szennyező- és keverék-anyagok szintje, valamint az esetleges kártevők határozzák meg. Élelmiszerbiztonsági szempontból ellenőrizni kell a nehézfémek, a mikotoxinok és a növényvédő szermaradványok szintjét, a rádióaktivitást, a kőolajszármazékokat, az egyéb alergének és genetikai módosítások jelenlétét is, amit kötelező érvényű szabványok írnak elő. A előadó ezeket a paraméterek részletesen is bemutatva elemezte, hogy a termés felvásárlása során milyen vitás esetek fordulhatnak elő. Külön kiemelte a durum búza egyik jellemző paraméterét, az üvegességet, ami a belőle készült tésztafélék minőségének egyik meghatározója. Ezt az értéket százalékban fejezik ki, a 90 % feletti értékek számítanak optimálisnak, a 65 % a minimum. Ezzel összefüggésben szólt a durumbúza magok előforduló egyik kedvezőtlen tünetről, az ún. mitadin magról, amely a durumbúza mag nem kellő üvegességét jelzi. A minőségi vizsgálatok során gondot okoznak a különböző szennyeződések, amelyeket még a feldolgozás előtt el kell távolítani, ilyenek pl. a sérült vagy törött szemek, az aszott szemek, a más búzafajtákból származó szemek, a kicsírázott szemek és egyéb szennyeződések.
A durumbúza nemesítésének időszerű kérdéseit, irányait és a vele szemben támasztott követelményeket elemezte előadásában Christian Gladysz, a Saatbau Linz kutatás-fejlesztési és nemesítési központjának vezetője. Bevezetőjében felsorolta a durumbúza nemesítésével foglalkozó európai országokat, köztük a szlovákiai Istropol Solary társaságot és a magyarországi GK Szeged nemesítő vállalatot, majd számba vette a szomszédos Ausztria lehetőségeit az őszi és a tavaszi durumbúza nemesítése és termesztése tekintetében. A nemesítés hosszú és bonyolult folyamatában kiemelt szerepe van a szelekciónak, amely az egyes tulajdonságok pontos elemzésére épül. Ennek keretében a legfontosabb minőségi paraméterek közé tartozik a durum búzát meghatározó specifikus tömegsúly, az ezermagtömeg, a fehérjetartalom a szín (sárga pigment) és az esésszám. Ugyanakkor kerülendő a mikotoxinokra és penészfajtákra való érzékenység. A minőségi mutatók rangsorában elsőbbséget élveznek: a fehérje-tartalom, az üvegesség, a sárga pigment-tartalom és a specifikus fajsúly értékek, ezek minél nagyobbak annál jobb a minőség. A termelőket a klímaváltozás következményei új helyzet elé állítják, az aszály és a szárazságok miatt a nemesítők korábbi érésidejű fajtákra, illetve az őszi és a tavaszi vetésű vetőmagok közötti különbségekre koncentrálnak. A nemesítésben új eszköz a genóm alapú szelekció, amely a tavaszi és az őszi fajták génállománya közötti különbségek feltárásával magasabb terméshozamokat adó fajták kinemesítését célozza. Ezen a téren a tavaszi vetésű fajták magasabb genetikai potenciálját is kihasználják.
Pavel Hrdina, az európai tésztagyártók szövetségének elnöke és az Europasta SE igazgatótanácsának elnöke a közép-európai régió tésztagyártásának és piacának lehetőségeit tárta a résztvevők elé. Amint előadásából megtudhattuk, 2020-ban a tésztafélék piacán összesen 63 milliárd eurós forgalmat bonyolítottak, amelynek több, mint 2/3-a az európai és az ázsiai térségben történt. A tésztagyártásban a 2022 felmérés adatai szerint Olaszországé a vezető szerep, 3,5 millió tonnás gyártási teljesítményéhez csak a törökök és az USA (2,1 – 2 mil. t), valamint Egyiptom és Brazília (1,2-1,15 mil. t) közelít. Fogyasztás tekintetében az USA viszi a pálmát (2 mil. t), Olaszország (1,35 mil. t) és Brazília (1,15 mil. t) előtt. Egy személyre átszámítva azonban már az olaszok vezetnek csaknem 23 kg-os évi fogyasztással, a törökök (17 kg) és a venezuelaiak (15 kg) előtt. A közép-európai tétségben a németeké a legnagyobb piac, egy személyre jutó fogyasztás tekintetében viszont a magyarok és a csehek az élenjárók. Az elemzések szerint ebben a térségben a legtöbb ország – Magyarország és Ausztria kivételével – tésztafélékből behozatalra szorul. Ugyanakkor érezhető, hogy a térség fogyasztói egyre nagyobb arányban térnek át a durumbúzából készített tésztafélékre, miközben a hagyományos búzatermékekből előállított tésztafélék aránya csökken. A kereskedelmi láncok fokozatosan fejlesztik az egyedi durumbúza fajtákból előállított termékek körét,, a térségben erős regionális gyártók jöttek létre, a szükséges alapanyag megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre áll, egyúttal további bővítésre is lehetőség van. Ezen felül a régió logisztikai előnyeit is ki lehet használni a versenyképes termékek előállításában. Szlovákiában az említett tényezők mellett szintén érdemers a durumbúza termesztésével foglalkozni, mivel a belső fogyasztás mellett a külpiaci igények is jelentősek. A durumbúza hatékony termesztéséhez megfelelő környezeti feltételek állnak rendelkezésre, a termelői tapasztalatok ugyancsak jelentősen bővültek az utóbbi években. S nem utolsó sorban a magasabb értékesítési árak is a durumbúza termesztésének fejlesztése irányába mutatnak, hangsúlyozta az előadó.
Kép és szöveg: szilvássy
