A sör előállítása zárt rendszerben automatizált berendezések irányításával történik

A cseh élelmiszer-minőségbiztosítási és eredetvédelmi rendszer

A Jihočeská NIVA sajtot és a Budvar sört oltalom alatt álló földrajzi árujelzők is minősítik

Nem kell ahhoz kifejezetten ún. „fajnsmakernek” lenni, hogy ha meghalljuk a Niva sajt, a Budvar sör, a Karlovy Vary-i ostya vagy a prágai sonka elnevezést, a pavlovi reflex következtében összefusson a nyál a szájunkban. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy ezeket a cseh termékeket az uniós élelmiszerminősítési rendszerben földrajzi árujelzők (oltalom alatt álló földrajzi megnevezés, garantált hagyományos különlegesség, védett eredet megjelölés) is védik a hamisításoktól és egyúttal garantálják a minőségüket. Az unió soros elnökségét betöltő Csehországban fontos jelentőséget tanúsítanak a minőségbiztosítási rendszernek, e program keretében évente 200 millió cseh koronát (8 millió eurót) fordítanak erre a célra. Amint azt a Cseh Földművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatósága által közösen szervezett tanulmányút bevezető tájékoztatóján elhangzott, a földrajzi árujelzőkkel védett minőségbiztosítási rendszerben 43 termékük szerepel (ebből 30 élelmiszerekre, 13 pedig borokra vonatkozik).  A rendszer legfontosabb elemeiről és működtetéséről Martin Štěpánek, a Cseh Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerügyi főosztályának igazgatója és Sabrina Caroti, az élelmiszer-minőségi és jogi osztály vezetője tájékoztatta az uniós tagországokból meghívott újságírókat.

Martin Štěpánek, a Cseh Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerügyi főosztályának igazgatója

A földrajzi árujelzők fontos szerepet játszanak az Európai Unió tagállamai és más országok közötti kereskedelemben. Az ezen élelmiszerek listáján szereplő termékeket megfelelő közösségi logóval látják el, amelyek alapján a fogyasztónak lehetősége van megkülönböztetni ezeket a termékeket a piacon. Az említett  címkék (védjegyek) mezőgazdasági, élelmiszeripari termékekre, borokra és szeszes italokra vonatkoznak.  A kiadott védjegyek használatának feltételeit rendszeresen ellenőrzik. A rendszerbe való belépés eddig meglehetősen hosszú adminisztrációs eljárás után vált lehetővé.  Megtudtuk, hogy a cseh elnökség alatt intenzíven dolgoznak egy olyan szabályozás előkészítésén, amely a földrajzi jelzések egyszerűsítését célozza az összes ágazatra (borok, szeszes italok, élelmiszerek és mezőgazdasági termékek) vonatkozó egységes szabályrendszer létrehozásával.

Innovációs programok az állattenyésztésben

A dél-csehországi tanulmányút első állomása a  Starosedlský Hrádek-i Földművelő  és Kereskedelmi Szövetkezet (ZOD), amelynek elődje három különálló korábbi JZD (szövetkezet) egyesülésével 1974-ben jött létre, ebben a formában 1992 óta működik. Tevékenységi körébe a növénytermesztéstől kezdve az állattenyésztésen át a biogáz üzem működtetéséig még az üdülési szolgáltatások nyújtása is beletartozik. A szövetkezet 2370 hektáron gazdálkodik (ebből 2130 ha a szántóterület 240 ha pedig gyep), főleg őszi búzát, őszi árpát és tavaszi sörárpát, valamint repcét és silókukoricát is  termesztenek. Az állattenyésztés számára lucerna és vöröshere is szerepel a vetésforgóban. A szövetkezet parcellái 480 m tengerszint feletti magasságban találhatók, az éves csapadékmennyiség 300 mm körüli. A termesztett növények jelentős mennyiségét a saját gazdaságban az állattartásban használják fel. Erről rögtönzött tájékoztató keretében szövetkezet vezetői Ing. Josef Žid, elnök és Ing. Richard Vaník az állattenyésztési ágazat vezetője tájékoztattak.

A gazdaság az előző időszakban három innovációs projektet valósított meg, tájékoztatott Ing. Richard Vaník a Starosedlsky-Hrádek-i Szövetkezet állattenyésztési ágazatának vezetője

Az ágazatvezető elmondta, hogy az állattenyésztésben a tejtermelésre és a sertéshúsra összpontosítanak. A gazdaságban 1217 fejőstehenet tartanak (65%-uk pirostarka, a többi holstein keverék), emellett 130 vemhes üszőt és 567 borjút is nevelnek)., Évente 3,5 millió liter tejet értékesítenek, az átlagos tejhozam 8900 liter. A sertéstartásban átlagosan 1300 hízósertés, 170 koca és összesen mintegy 1000 malac képezi az állományt, évente kb. 500 tonna sertéshúst értékesítenek. Korábban marhahústermeléssel is foglalkoztak, jelenleg csak a fiatal bikákat értékesítik. Az állattartással szorosan összefügg a szövetkezet biogáz üzeme, amely 835 kW-os kimeneti teljesítménnyel naponta 20 000 kW áramot termel.

A szövetkezet hagyományos termelési struktúráját folyamatos fejlesztésekkel és innovatív megoldások alkalmazásával igyekeznek működtetni. A gazdaság az előző időszakban három innovációs projektet valósított meg az „Innováció” operatív program keretében az Agrártechnológiai Kutatóintézettel és a Prágai Állattenyésztési Kutatóintézettel együttműködve. Az első az üszők szálláshelyének felújítása volt, amelynek keretében az állatjóléti intézkedések révén a vemhes üszők, illetve a fejésre váró tehenek istállójának mikroklímáját javították a szelőzési rendszer átalakításával. Ennek hatékonyságáról magunk  is meggyőződhettünk, az egykori ammóniumos „illatnak” híre-hamva sem volt ezekben a magas istállókban, amelyek hőgazdálkodását is szabályozni tudják. A beruházás összértéke 23 millió cseh koronát tett ki, ebből 8,6 millió volt az EU támogatás. Az állatjóléti és környezetvédelmi innovációs program keretében került sor egy új borjúistálló felépítésére, ennek beruházási költsége 33 millió cseh korona (10 millió eu-forrás). A harmadik innovációs beruházás az új fejőház felépítése volt. Ennek költsége 45 millió euró (11,2 millió euró uniós támogatás). Az utóbbi két projekt a Starosedlský Hrádek Tejgazdaság nevű szövetkezet üzleti tervének részeként valósult meg.

A több lábon állás politikája

Utunk következő állomása a Vodňany térségében működő Zemcheba szövetkezet, amely főleg gyümölcstermesztő tevékenysége révén vált ismertté nemcsak a régióban, hanem az egész országban. Az itt termesztett gyümölcsöt „Chelčice-Lhenické fruit”/„Chelčice-Lhenické ovoce” európai szintű oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel forgalmazzák. A gyümölcstermesztés és feldolgozás mellett azonban növénytermesztéssel, állattenyésztéssel és halgazdálkodással is foglalkoznak, tájékoztatott Jaroslav Muška, a cég igazgatója, aki bevezetőjében a település egykori szülöttét, Petr Chelčický filozófust is megemlítette, aki a 15 században élt vallási gondolkodó, író és fordító volt.

Jaroslav Muška, a Zemcheba igazgatója a Sirius almafajtára is felhívta a figyelmet

A régióra évszázadok óta jellemző gyümölcstermesztést a szövetkezet sajátos módon ötvözte a modern mezőgazdasági termelés követelményeivel. A gazdaság üzleti filozófiája a több lábon állás elvére épül, a termesztett gyümölcsök közvetlen értékesítése mellett a lehető legnagyobb mértékű feldolgozottsági szint elérésével a terményeket a lehető legmagasabb hozzáadott értékkel tudják értékesíteni.  A Lady Marmelade nevű hollandiai céggel együttműködve a cég telephelyén gyümölcsízt (marmeláda),  gyümölcssűrítményeket és a gyerekek által közkedvelt 100 %-os gyümölcsleveket állítanak elő.

Gyümölcsösükben almát, körtét, cseresznyét, meggyet, ribizlit, fekete ribizlit és szilvát termesztenek. Ezek közül kiemelkedik almáik minősége, amelynek jellegzetességét az adja, hogy a térségben uralkodó nagy nappali és éjszakai hőmérsékleti különbségek hatására (15 oC) az itteni almákban több aromatikus anyag képződik, így egyedi ízük van. Az igazgató szerint nem azt állítják, hogy jobb, mint a másutt termesztett ugyanazon fajtáké, de egyértelműen különbözik tőlük. A cégvezető szerint 8 évig tartott, mire sikerült meggyőzni az EU illetékeseit, hogy ezt a jellegzetességet is elismerjék.  A náluk termesztett hagyományos piaci almafajták mellett (Jonagold, Golden Deliocius, Rosela, Topaz, Gala, Idared Spartan) mellett egy regionális fajtára is felhívta a figyelmet, amely Sirius néven nagyon hasonlít a Golden Deliociusra, de ízben már különbözik.

Az idei termesztési szezon már véget ért, de a csehországi termesztőket úgyszintén szorítja a piacon uralkodó túlkínálat, lévén, hogy a lengyel almát az orosz piac helyett a közép-európai térségben terítik, és nyomott árakon próbálják meg értékesíteni. Ennek következtében szinte lehetetlen, vagy legalábbis nagyon nehéz a hazai termékek értékesítése, főleg az üzletláncokban, amelyek a belső piac 70 %-át tartják kézben. Ilyen esetekben felértékelődik a feldolgozás szerepe. Saját klimatizált raktáraikban ugyan áprilisig tárolni tudják az almát, de a növekvő energiaárak miatt a tárolási költségek növekedése újabb nehézségeket sejtet.

A szövetkezet egyébként 1712 hektáron gazdálkodik, ebből 1450 ha szántóföld, az állattenyésztésben Skotcheba néven húsmarhákkal foglalkozó üzletáguk is van, emellett évente 7-szeres körforgásban egyszerre 26500 csirkét is nevelnek. A baromfitrágyát feldolgozva értékesítik, ezen kívül kutyaeledelt gyártanak. A környező tavakban 6 hektáron halgazdálkodást is folytatnak.

Sör minőségi alapanyagokból

A cseh sörök minőségét a fogyasztók az egész világon ismerik és értékelik. A „Český akciový pivovar” részvénytársaság Budějovický Budvar (Budweiser) néven 1895-túl működik. Látogatásunk következő célállomása az állami tulajdonban lévő České Budějovice-i Budvar sörgyár, ahol az oltalom alatt álló földrajzi jelzővel védett kiváló minőségű söröket készítik.

Adam Brož, a cég gyártási részlegének vezetője, több mint két évtizede második otthonának tartja a sörgyárat

A hagyományos sörgyártás ma már modern automatizált gépsorokon folyik, ugyanakkor a termékek minőségében nagy szerepet játszanak az eredeti alapanyagok. A Budvar sörgyár abban a szerencsés helyzetben van, hogy az egyik legfontosabb alapanyagot, a vizet az üzem területén lévő 300 méter mély jégkorszakbeli ártézi kutakból nyeri. A további összetevők közül ugyancsak odafigyelnek arra, hogy kiváló minőségű cseh komlót illetve sörárpát dolgozzanak fel, amelyet morvaországi szerződéses partnereikkel termeltetnek – sorolja az üzembemutató körút elején Adam Brož, a cég gyártási részlegének vezetője, aki a vállalati „szamárlétrát” kijárva több mint két évtizede második otthonának tartja a sörgyárat. Az egyes részlegeken részletesen elmagyarázza az ott zajló folyamatok lényegét, lévén, hogy azok többnyire zárt rendszerben automatizált berendezések irányításával működnek. A sörfőzést ábrázoló illusztrációból megtudhatjuk, hogy a víz és maláta keverésével elindított folyamathoz a komló és sörélesztő hozzáadásával nyerik az ún. zöld sört, amelyből zárt tartályokban érlelve a fiatal sör keletkezik, ebből különböző feltételek között születnek meg az egyes sörfajták világos fajtáktól a testes barna vagy fekete sörökig. A töltő és csomagoló gépsor szintén teljesen automatizált rendszerben működik.

A sör előállítása zárt rendszerben automatizált berendezések irányításával történik

Minőségi kéksajtok

A MADETA jelenleg Csehország legnagyobb tejfeldolgozó vállalata, négy telephellyel működik. Közülük a Český Krumlovban levő üzemükben gyártják többek között az ugyancsak földrajzi oltalom alatt álló penészes sajt változatait, a Jihočeská NIVA-t és a Jihočeská Zlaté Niva/ NIVA Gold-ot. Utunk utolsó állomásán ezeknek a sajtoknak a gyártási titkaiba nyerünk betekintést, a szemle előtt a vállalat két vezetője, Pavel Hlásenský üzemvezető és Petr Heřmánek gyártási igazgató a cég teljes tevékenységéről is részletes tájékoztatást adott. Megtudhattuk, hogy a tejüzem elődje 1906-ban Táborban kezdte meg a tevékenységét, s rövid időn belül a legjobbak közé küzdötte fel magát. A pozícióit azóta is tartja, jelenleg a négy üzemben naponta 900 ezer liter tejet dolgoznak fel, több mint 250 féle tejterméket (különböző sajtféleségeket, vajat, túrót, joghurtokat tejszínt stb.) gyártanak. Termékeik 13,5 százalékát exportálják.

Pavel Hlásenský a Madeta üzemvezetője (balról) és Petr Heřmánek gyártási igazgató

Az ún. kéksajtokat határozott, erős, sós íz, kékes, zöldes gombatelepek jellemzik. Nagyon sok változatban, általában tehéntejből készülnek. A hozzáférhető források szerint penészes sajtokat már több mint ezer éve készítenek, állítólag az első egy barlang nedves, párás levegőjében felejtett tejből készült. Azóta természetesen sokat változott a technika, a technológia lényege azonban továbbra is változatlan. A sajtkészítés első fázisában, a megalvadt tejből elkészült töretet beoltják egy penicillium családba tartozó nemes penészgombával. Az érlelés folyamán ez a nemes penészgomba átjárja a sajtot, és világoszöldtől sötétkék színű hálóval szövi át.  A többi már az automata gépek dolga, amelyeket  működés közben is megfigyelhettünk.

A NIVA és a NIVA GOLD kéksajtok minőségét az EU élelmiszer-minőségi címkéje (oltalom alatt álló földrajzi jelző) védi és garantálja. A két sajt között a különbség gyakorlatilag csak a sajtok zsírtartalmában van, a NIVA 40 %-os, a NIVA GOLD 60 %-os zsírtartalommal rendelkezik. A vállalat átgondolt és piaci igényekre reagáló üzletpolitikája, a folyamatos beruházásokkal és korszerűsítésekkel arra is garanciát jelent, hogy ezek a sajtok továbbra is megőrzik egyediségük hitelességét és minőségét.

A NIVA és a NIVA GOLD sajtok minőségét az EU élelmiszer−minőségi címkéje védi és garantálja.

Kép és szöveg: Szilvássy László

About jogazda.com

Cikkajánló

Az első milla

A hazai mezőgazdaság rendszerváltás utáni „hőskorszakában”, a szabad vállalkozások beindítása valamint az ágazat vagyonának transzformációként …