Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A háztáji baromfi tartása során a tojótyúkok megfelelő őszi gondozása lényegesen több munkát és fáradtságot igényel, mint tavasszal vagy nyáron.
Az egyik legfontosabb feltétel a megfelelő, száraz ól biztosítása, amiben az állatok a hidegebb téli időkben is jól mozoghatnak. Az ól tisztántartásáról és rendszeres hetenkénti tisztításáról se feledkezzünk meg. A tyúkok teleltetésének megkezdése előtt a baromfiólat gondosan meszeljük ki, és a réseket tömjük be, ellenőrizzük az ablakok, ajtók záródását. Gondoskodjunk az ablakok tisztántartásáról, hogy az ólba a napfény is bejusson. Az itt elhelyezett fészkeket, csapófészkeket gondosan almozzuk, lehetőleg kettős alommal, hogy tojásrakás céljából a tyúkok szívesen bemenjenek ezekbe a fészkekbe.
Késő ősszel, amikor a kifutóban már nem találnak megfelelő és elegendő természetes élelmet az állatok, gondoskodjunk a zöldeleséget pótló takarmányokról. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az állatok jó egészségben való tartásához feltétlenül szükséges, hogy a szabad kifutóban továbbra is mozoghassanak.
A tyúkok tartásának eredményessége elsősorban a takarmányozástól függ. Egy tyúk évi tojástermelésével testsúlyának 5-6 szorosát termeli ki tojásban. Ez a nagyarányú termelés csakis abban az esetben lehetséges, ha a tojástermeléshez szükséges táplálóanyagokat időben és megfelelő formában megkapják állataink. A tyúkok rendkívül érzékenyek a takarmány minőségére, és ezért kívánatos, hogy jó minőségű takarmányokat etessünk.
A keveréktakarmányokat lehetőleg ne változtassuk, mert azt a tyúkok megérzik, ami a tojástermelés visszaeséséhez is vezethet. A tyúkokat szemes keverékkel és zöldséggel etessük. Általában napi háromszori etetés elegendő ahhoz, hogy a szárnyasok 10-12 dkg takarmányt megegyenek. A reggeli és az esti etetésre szemes eleséget, míg a déli etetésre keveréktakarmányt adjunk. A 12 dkg takarmány felét szemes, felét pedig keverék formájában juttassuk az állatok elé. A tyúkok takarmányozására a tojáshozam fokozása céljából nagyon sokfajta eljárás ismert, erre a legkülönfélébb takarmányokból összeállított keverékeket ajánlják.
A zöldeleség mind a növendékállomány felnevelésében, mind a tojótyúkok takarmányozásában nélkülözhetetlen. Tavasszal és nyáron az állatok általában gond nélkül hozzájuthatnak a friss zöldeleséghez. Télen már nehezebb erről gondoskodni. A zöldtakarmányok pótlására télen gyökér és gumós takarmányokat etetünk. A sárgarépa és céklarépa etetése elősegíti a tojók termékenységét. A burgonyát főzve adjuk a lágyeleségbe. Főtt burgonyából a tyúkokkal 3-5 dkg-t etethetünk naponta. A csicsóka kiváló csemegéje a növendék és felnőtt állatoknak. A zöldeleséggel a tojássárga színe is megváltozik. Ezért a szabad kifutón tartott tyúkok tojásainak sárgája sötétebb, mint a zárt helyen tartott tyúkoké.
Hogyan neveljük a jércéket?
A tojástermelésre szánt jércéket a kakasoktól elkülönítve szokták nevelni, mégis az a tapasztalat, hogy sokkal szebb tenyészállatokat kapunk, ha együtt nevelődnek fel. Korlátoznunk kell azonban az ilyen módon felnevelendő kakasok számát, mert a jércék nyugodt fejlődése céljából nem kívánatos, hogy igen sok kakas legyen velük együtt. A gyakorlati tapasztalatok alapján 10 jércéhez legfeljebb 2 kakast adjunk.
A megfelelően fejlett jércéket öthónapos korban kiválogatjuk. Ezek alkotják majd a tojóállományunk alapját. Bármilyen fajtát tenyésztünk, a tojójelleg bizonyos külső ismertető jegyek alapján mindig felismerhető. A karcsú testalkat, a nagy tojóhas, az élénk tekintet, a fejlett taraj és füllebenyek azok a tulajdonságok, amelyek a tojójellegre utalnak. A kiválogatás után a szükséges kakasokat is beoszthatjuk. A kiválasztott állományt olyan ólban helyezzük el, ahol télen át is megmaradhatnak. Ha télen más ólba visszük az állatokat, könnyen abbamaradhat a tojástermelés, vagy legalábbis nagymértékben csökken.
A jércéket 4-5 hónapos kortól kezdve úgy kell takarmányozni, hogy fehérjetartalékot tudjanak gyűjteni az őszi tojástermelésre. Tehát már jércekorukban el kell kezdeni a fehérjedús takarmányozást, ha azt akarjuk, hogy a jércék korán kezdjenek tojni. Az állati és növényi eredetű fehérjetakarmányok biztosítása elég sok nehézséget okoz. Ezért inkább kevesebb állatot tartsunk, de jobban takarmányozzuk őket.
Megfelelő táplálással 4-6 hónapos korban a korán érő fajták jércéi megkezdik a tojástermelést. Nem helyes a túl korai tojástermelés megindulása, mivel abban az időben a jércék igen apró tojásokat tojnak, sokszor kisebb számú tojás lerakása után vedleni kezdenek, és azután hosszabb időre abbamarad a tojástermelés. Helyesebb, ha a tojástermelés teljesen kifejlett korban kezdődik, és azután egyfolytában tart. (haszonállattartás)
