Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A gyümölcsérés kezdetét jól látható, érezhető változások jelzik. Kialakul a fajtára jellemző nagyság, a gyümölcs színeződik, a magvak barnulnak, kezdenek kialakulni a jellegzetes íz- és illatanyagok. E változások hátterében szintén a biokémiai és fizikai folyamatok játsszák a főszerepet: megkezdődik a pektinek átalakulása, az összetett cukorból egyszerűbbek keletkeznek, aromaanyagok képződnek, stb. Az éréskezdet legjellemzőbb mutatója az etiléntermelés és a légzés fokozódása. Amikor a légzés eléri a maximumot, a gyümölcs éretté válik, ezután elindulnak az öregedést, a leépülést elősegítő folyamatok. Ebben az időszakban komoly meglepetések érhetik a gyümölcstermesztőt, mert az érés gyorsaságát a levegő hőmérséklete és páratartalma nagymértékben megváltoztatja. A tárolásra szánt almánál gyakori hiba a túl korai, illetve a túl kései szedés. Egyes fajták fedőszín kialakulása (szilvánál is) jóval megelőzi a rá jellemző íz- és aromaanyagok kialakulását (Red Deliciosus fajtacsoport tagjai). Az így leszedett gyümölcs korán ráncosodik, keserűfoltos lesz a tárolóban, jellegtelen ízű marad. A téli körtéket sem szabad korán szedni, mert ráncosan fognak utóérni, ízük sem lesz a megszokott. A későn „ragyogó pirosan” szüretelt almákon viszont hamar kialakulnak a különböző héjbetegségek, amit a nyári hőségnapok is elősegítenek.
Az almatermésűek közül a jól tárolható fajták szeptember közepétől október közepéig válnak „szüretéretté“. Ekkorra már kifejlődnek a fajtára jellemző méretek, az alapszín, de még csak kialakulóban vannak a jellegzetes íz- és aromaanyagok.
Háztáji körülmények között hűtés nélküli tárolók hiányában a nyárvégi, illetve őszi érésű alma- (Summered, Mollies, Delicious, Kovauguszt, Elstar, Gala stb.) és körtefajták (Clapp kedveltje, Guyot Gyula, Vilmos körte, Conference stb.) csak néhány napig, vagy hétig tárolhatók hűvös pincében. Hűtött tároló termekben viszont karácsonyig sem okoz különösebb gondot tárolásuk, ugyanígy a téli fajtáké sem a jó pincében.
Az almatermésűek közé tartozó birs és naspolya betakarítása a legsajátosabb. A birs hosszú ideig tárolható, igazi íze nagyjából 3-4 hetes tárolás után alakul ki. Vele ellentétben a naspolyát akkor kell szedni, amikor a gyümölcs húsa puhulni „szotyósodni“ kezd, rendszerint az első fagyok után. Teljes érettségben hamar romlik, legfeljebb 1–2 hétig tárolható.
A szakemberek szerint a gyümölcsök érését bonyolult kémiai és fizikai folyamatok határozzák meg, amelyeket a környezeti tényezők – elsősorban az időjárás, és a termőhelyi viszonyok –, valamint a növényápolási munkák módosítanak. A terméskötődést követően sejtosztódással alakul ki a gyümölcs tömegét alapvetően meghatározó sejtszám mennyisége, a végleges nagyság kialakulása a sejtek megnyúlásának a függvénye.
A tárolási kísérletek során a kutatók megállapították, hogy a sejtszaporodás és a sejtmegnyúlás idején rosszul, vagy nem harmonikusan táplált alma sokkal rosszabbul tárolható. A legkevésbé azok voltak tárolhatók, amelyek fáin kevés volt a termés, illetve amelyek leveleiben magas volt a foszfor és a kálium mennyisége, és a kalcium viszonylag kevés volt. Az almánál nagyon lényeges, hogy ettől az időszaktól kezdve rendszeresen permetezzük a fákat kalciumtartalmú lombtrágyával is. Ugyancsak fontos, hogy az érés megkezdéséig elegendő víz álljon a fák rendelkezésére. Aszályos körülmények között felborul a növények tápanyagháztartása. Súlyosabb esetben korai lombhullás is bekövetkezhet, aminek hatására íztelen, kényszerérett, gyorsan romló gyümölcs kerül a tárolóba. (sz)
