A kutyatejfélék (Euphorbia) nemzetsége több mint kétezer fajból áll. Közös jellemzőjük, hogy fehér tejszerű, mérgező hatóanyagú nedvet tartalmaznak. A fajok lehetnek egynyáriak, kétévesek, évelők, cserjék esetleg kisebb fák. A nemzetség számos, kaktuszokra emlékeztető pozsgás fajról is ismert. Ezek a fajok ugyanolyan hatékonyan tárolják a vizet, mint a kaktuszok. A nemzetségbe tartozó növények jelentős részének Afrika a hazája, de vannak a többi földrészen honos fajok is.
Dísznövényként főleg azokat a fajokat használjuk, melyeknek hazája Afrika szárazabb szavannái, ill. száraz éghajlatú sivatagai. Ezek a fajok hazájukban lehetnek akár 10 méternél is magasabb, vastag törzsű, gyertyatartószerűen elágazó, dús hajtású fák, esetleg bokrok. A kisebb növésű fajok formagazdagsága hasonló a kaktuszokéhoz, a gömb alakútól egészen a vékony, lapos vagy hengeres formákig. Dísznövénytermesztésben használt fajok törzs-szukkulensek. A kaktuszokkal ellentétben ezeknek a növényeknek nincs díszes virágzatuk, ezért különlegességük miatt kedveltek.
Gondozásuk hasonló a kaktuszokéhoz, de a téli időszakban kissé melegebben, 12 °C körüli hőmérsékletű, világos helyen kell tartani őket, ilyenkor a fölösleges nedvességre különösen érzékenyek. Ezért ügyelnünk kell, hogy talajuk folyamatosan kissé szikkadt legyen. Meleg szobában is tarthatók, de csak akkor, ha az nagyon világos, ugyanis ezek a növények hajlamosak a téli növekedésre. Meleg és öntözés hatására fejlődésnek indulnak, de a kevés fényben megnyúlnak, esetleg el is pusztulnak.
Növényeinket késő tavasszal ültessük át. Az átültetéshez használjunk jó vízáteresztő földet. Fiatal növények földje lehet érett lombföld, amelyhez folyami homokot keverünk. A már erőteljes növésű, és az idősebb növények számára a lombföldhöz tegyünk még 20% rostált folyami homokot, és 10 % rostált kerti agyagföldet.
A kutyatejféléket szaporíthatjuk magról, de néhány faj kivételével dugványról is. A dugványozás legkedvezőbb időpontja a nyár eleje. A dugványok metszlapját hagyjuk beszáradni, utána mosott folyami homokba vagy ennek faszéndarás keverékébe tűzdeljük. A talaj csak mérsékelten legyen nedves, és üveg alatt gyökereztessük ezeket a növényeket. Vigyázat, a kutyatejfélék tejnedve mérgező! A dugványokkal végzett munkát alapos kézmosás kövesse!
A pozsgás kutyatejfélék legkedveltebb és legismertebb fajai
Euphorbia abyssinica – oszlopos kutyatej
Hazája Etiópia. 8–10 m magas fává növő, oszlopos kaktusz alakú faj. Törzse elágazó A fiatal növények oszlopos alakjukkal a gyűjtemények feltűnő euforbiái. Nyáron, szoktatás után szabadban is tarthatók.
Euphorbia bubalina
Dél-Afrikából származó, kb. 2 cm vastag, 30–40 cm magas, kevéssé elágazó törzsű, tövis nélküli faj. A hajtások csúcsán növő, 7–8 cm hosszú lándzsás levelei télen lehullnak. Világos, hűvös helyen teleltessük, nyáron szabadban tartható. Magról könnyen szaporítható. Cserepes tartásra igen alkalmas faj.
Euphorbia caput-medusae – medúzafej-kutyatej
Talán ez a legérdekesebb faj. Hazája Fokföld. Kicsi, gömb alakú, a talajhoz lapult törzséből sok, 1–3 cm vastag, 6–10 cm hosszú hajtás fejlődik minden irányban. A hajtások kígyóra emlékeztetnek. Nyáron szabadban is tartható, kissé árnyékolva. Magról és dugványról szaporítható.
Euphorbia cereiformis
Hazája Dél-Afrika. Vékony hengeres növésű, kaktusz alakú faj. Elágazó sarjai bőven fejlődnek a törzsön is. Ezekről a sarjakról könnyen szaporíthatók. Kedvelt cserepes faj.
Euphorbia grandidens
Hazája Fokföld. 10–15 m magas, törzses fává fejlődik. Koronája ágas és dúsan tövises. Hajtásai a levélkaktuszokéhoz hasonlók, 3-4 élűek. Hajtásai sok oldalágat nevelnek. Dugványról jól szaporítható. Tartós, cserepes növény.
Euphorbia lactea – sövény kutyatej
Hazája Kelet-India, Srí-Lanka, Amerikában az Antilla-tenger szigetei, Florida-félsziget. Oszlopszerű faj. 3-4 élű, a csaknem lapos sötétzöld oldalain világos rajzolatok díszlenek. Lassú növekedése végett cserépben tartásra kimondottan alkalmas.
Euphorbia marginata – tarka kutyatej (jégvirág)
Észak-Amerikában honos, kb. 50–70 cm magas, egyéves kerti dísznövény. Levelei hosszúkásak vagy tojásdadok. A virágernyő ágai ismételten elágaznak. A hajtások csúcsán a levelek fehér szegélyűek, vagy teljesen fehérek, díszesek. Virágzása nyár végére esik. Magját április közepén vetjük állandó helyére, napos területre.
Euphorbia meloformis – dinnye alakú kutyatej
Fokföldről származó faj. A gömbkaktuszhoz hasonló faj. Vastag répagyökere van. 8–10 bordája többnyire spirális alakú. A bordák élén fejlődnek a virágok. Kétlaki növény, vagyis a termős és a porzós virágok más-más egyedeken nyílnak. Magról szaporítjuk. Gyűjteményekben gyakori.
Euphorbia milii – töviskorona-kutyatej (pompás kutyatej)
Madagaszkár szigetén honos. Elágazó növekedésű, vastag, pozsgás hajtású, erősen tövises cserje. A fiatalabb hajtások levelesek. A virágzata hosszan kinyúló, a végén elágazó kocsányon fejlődik. Maga a virág eléggé jelentéktelen, azonban az élénk piros fellevelek díszesek. Virágzása szinte egész éven át tart, ha ősztől napos, világos, mérsékelten meleg helye van. Tavasszal, a fagyok elmúltával szabadba tehetjük, edzés után. Nagyon sok változata, fajtája van.
Euphorbia myrsinites – hengeres (délszaki) kutyatej
A Földközi-tenger környékén elterjedt évelő növény. 20–30 cm magas, mivel hengeres vastag hajtásai elfekszenek. Levelei sűrűn helyezkednek el a hajtásokon. Sárga virágai tavasszal a hajtások csúcsán, csoportban nyílnak, kellemetlen szagúak. Napos-félárnyékos helyre való, főként sziklakertekbe és a szárazon rakott falak hasadékaiba alkalmas. Magvetéssel, és tavaszi tőosztással szaporítható.
Euphorbia obesa – golflabdakutyatej
Fokföldről származik. Gyűjteményekben is ritka, nagyon értékes faj. A lapos bordák választóvonalai nyolc egyenlő részre osztják ezt a szürkés színű, sávos, vörösesbarna, pompás kis gömb alakú euforbiát. Kétlaki növény. Magról szaporíthatjuk.
Euphorbia resinifera – marokkói kutyatej
Hazája Nyugat-Afrika, Marokkó. 30–50 cm-re növő, oszlopszerű hajtású, kaktusz alakú euforbia. Elágazó növekedésű. Dugványról könnyen szaporítható. Cserepes növénynek igen alkalmas.
Euphorbia valida
Dél-afrikai, gömbkaktuszalakú faj. Az idősebb növények kissé hengeresen megnyúlnak. Kétlaki növény. Magról szaporítható.
Kép és szöveg: Farsang István
Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja