Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Miközben napjainkban az üzemi szinten működtetett fedett termesztőberendezésekben gyakorlatilag az egész évben, illetve vegetációs időszakban precíz berendezések felügyelik és működtetik a hajtatott zöldségnövények termesztéséhez szükséges optimális feltételeket, a háztáji kertekben meglévő fóliasátrakban a nyári szezon végén általában befejeződik a termesztés. A letermett növényállományokat felszámolják, pedig a hajtatott zöldségállományokban a megváltozott időjárási viszonyok között ősszel is fenntarthatók a termesztéshez szükséges feltételek. Ehhez a tápanyag-ellátásban és a növényvédelemben alkalmazott szakmai fogásokkal fel kell készíteni a növényállományt a változó fény- és hőviszonyokra.
Az őszi időszakban a hajtatott paprikaállományokban, főleg a másodkultúrában termesztett hegyes erős fajtákat gyakran éri erősebb generatív hatás, amelynek következtében a kötődés túlzott mértékű lesz, ami nagyon leterheli a növényt. Nagyon sok termesztő ilyenkor általában megnövelt nitrogén adagokkal próbálja ellensúlyozni a folyamatot, illetve helyreállítani a megfelelő egyensúlyt. Ez azonban visszaüthet a termésekben, a magasabb nitrogénadagok miatt ugyanis a termések fala vékonyabb lesz, a súlyuk könnyebb, és az arra hajlamos fehér fajták meg is zöldülhetnek. A termések gyakran meggörbülnek, behorpadnak, alakváltozásuk miatt csökken az értékesíthetőségük.
Ha jó minőségű terméseket akarunk szedni, akkor ügyelni kell arra, hogy ne terheljük túl a növényeket. Egy tő paprika 8–12 darab termésnél többet nem tud kinevelni, ezért, ha azt látjuk, hogy a növényeink hajlamosak a túlterhelésre (ennél több termést kötnek), akkor folyamatosan ritkítsuk a termést. Mivel a fény csökkenésével rohamosan csökken a növények vízigénye is, az egy liter körüli vízadagot ebben az időszakban akár a felére is csökkenthetjük.
A paradicsomban főleg a fűtetlen fóliákban fenyegeti sok veszély az állományt. Az alacsony éjszakai hőmérséklet hatására (15oC alatt) nem köt a paradicsom, a nedves körülmények között a virágpor is összetapad, és tovább csökken a megtermékenyülés esélye. A hajnali vízlecsapódások miatt a növények és a termések is megsínylik: egyrészt a termések színe fakóbbá válik, ugyanakkor a nedves felületen jobban terjednek a paradicsom legveszélyesebb ellenségei, a szürkepenész és a paradicsomvész is.
A védekezés érdekében előbb fokozatosan csökkentsük a növényeken a levélszámot, erre az időszakra elegendőnek tűnik 10–15 levél. A bogyók repedezését az öntözés szabályozásával tarthatjuk kézben. A paradicsomnak 10–15 leveles állapotában csak 0,5 liter vízadagra van szüksége. Az öntözést napfelkelte után egy órával kezdhetjük, de napnyugta előtt két-három órával már fejezzük be. Ha a tápoldatba kálisót adagolunk, a termések szép piros színét és fényességét befolyásolhatjuk. (sz)
