Mikor és hogyan szedjük?

A fákon termő gyümölcsök érése meglehetősen bonyolult folyamat, amelynek során a cukrok és savak mennyisége és egymáshoz való viszonyított aránya folyamatosan változik. A fogyasztó szempontjából az érett gyümölcs azt jelenti, hogy a benne levő cukrok és a savak a gyümölcsre jellemző optimális arányban vannak jelen. Ezt az állapotot egyes gyümölcsök – pl. szilva, szőlő, – csak a fán, illetve a tőkén érhetik el. Míg más gyümölcsök – mint pl. a téli alma és téli körte – érése a leszedés után is tovább folyik. Ezt a folyamatot utóérésnek nevezik. Megfigyelhetjük, hogy pl. az utóérő téli almában, téli körtében az érési folyamatok a tárolás során továbbra is fennállnak. Ekkor különböző szín-, és zamatanyagok alakulnak ki, amelyek a gyümölcs fogyasztását kellemesebbé teszik. A téli almát és a téli körtét nem is lehetne a teljes beérésükig a fán tartani, hiszen akkor csak novemberben szüretelhetnénk, amikor az őszi esők és a korai fagyok már veszélyeztetik a gyümölcs állagát is.

Az érés befejezése után a gyümölcsök már nem sokáig maradnak fenn a fán, hanem túlérve lehullnak. Nagyon gyakori jelenség, hogy ezek a gyümölcsök különböző kártevőkkel vagy kórokozókkal fertőzöttek. Háztáji kertünk és a gyümölcsfák jövő évi védelmében sokat segíthetünk azzal, ha a lehullott gyümölcsöt gondosan összeszedjük és megsemmisítjük, mert a hullott gyümölccsel terített fák alja nemcsak csúnya látvány, de egyben a következő évi fertőzések táptalaja is. Nem elhanyagolható a lombok fertőtlenítése sem, ezt a fákon levő, vagy már lehullott leveleken is ajánlott elvégezni, így is nagyon sok áttelelő kártevőtől szabadulhatunk meg.

A legtöbb fára jellemző, hogy rajtuk a gyümölcsök nem egyszerre érnek be. A fák délre néző, több napsugarat élvező ágain – a meleg hatására – minden gyümölcsfaj előbb érleli be a termést, mint az északi oldalon. Aki gondosan és rendszeresen figyeli a fák állapotát, az ezt a különbséget kihasználhatja. Ha ugyanis részletekben szedjük le a gyümölcsöt, akkor a fán maradók, – még érőfélben levő gyümölcsök – több tápanyagot nyernek, és így jobban kifejlődnek.

A szedéskor alapelv, hogy valamennyi gyümölcsöt nagyon gondosan és óvatosan kell szedni. A legtöbb hibát az elhamarkodott szedéssel követik el a termelők. Az érett gyümölcsök általában könnyen leválnak a fákról, ezért ne szakítsuk a gyümölcsöket és különösen ne szakítsuk le a termőrésszel együtt, mert ezzel a jövő évi termést is csökkenthetjük.

Ugyancsak fontos alapelv, hogy nem szabad gyümölcsöt szedni esőben, vagy olyan állapotban, amikor az esőtől vagy a hajnali harmattól a gyümölcs még nedves. A vizes felületű gyümölcsök rendkívül gyorsan fertőződnek és romlanak, ezért eltartási idejük jelentősen lerövidül. A gyümölcs eltarthatósága szempontjából nem előnyös pl. forró napsütésben sem szüretelni, mert a megmelegedett gyümölcs is viszonylag gyorsan romlik. A legtöbb gyümölcsöt – kivétel az őszi – és kajszibarack és a málna – kocsánnyal együtt kell szedni. Ha kocsány nélkül szedjük le, akkor a nyílt sebfelületen fertőzési kaput nyitunk, aminek következtében a gyümölcsünk korábban kezd el romlani. A nyári és az őszi fajtákat teljes érettségben, míg a téli fajtákat „biológiai érettségüket” megelőző időpontban szedjük. Az adott fajta akkor válik szedésre éretté, amikor megjelennek rajta a méretre, színre jellemző fajtajegyek. Ilyenkor már a kocsányuk is könnyen elválik. Az érettnek ítélt almát kissé megemeljük, és egyet csavarunk rajta. Ha a kocsány az ágtól könnyen elválik, már szedhető. Fontos azonban, hogy a gyümölcsöt mindig a kocsánnyal együtt szedjük le. (sz)