Zöldmetszése és hajtásválogatás az őszibarackban

Az őszibarack egyik legközkedveltebb csonthéjas gyümölcsünk. A jó termést a gondosan megválasztott metszésmóddal és a metszés helyes időpontjával alapozzuk meg. Jelentős tényező a szakszerűen elvégzett zöldmetszés, hajtásválogatás is. Munkaigényes volta miatt nem mindenütt ajánlott. Nagyüzemeket tekintve ez érthető is, viszont a háztáji gyümölcsösben érdemes elvégezni. Az egészséges, jól fejlődő őszibarackfákon a szükségesnél jóval több hajtás képződik. Ezért május végén, nyár elején célszerű a hajtástömeget megválogatni. Ezáltal a megmaradó, ritkábban álló hajtásokat több tápanyaghoz, vízhez, napfényhez juttatjuk. A gyümölcs az ilyen fákon jobban fejlődik, és szebben színeződik. A hajtások is kedvezőbb helyzetbe kerülnek, ősszel időben beérnek, rügyeik is megfelelően kifejlődnek.

A hajtásválogatást a vázág csúcsán kezdjük. Először a vezérhajtás közeléből távolítjuk el a hasonló fejlettségű, de nem megfelelő helyzetű vesszőket. Ez után fokozatosan lefelé haladunk a vázágon, és úgy ritkítjuk meg a hajtásokat, hogy két szomszédos hajtás töve között legalább tenyérnyi hely maradjon. Az eltávolítandó ágacskákat csonk nélkül, tőből metsszük ki. Mindig az erősebb, kifelé álló hajtásokat hagyjuk meg és a gyengébbeket, a nem megfelelő irányba növőket távolítjuk el. A lombos fákról a ki nem hajtott, száraz vesszőket is el kell távolítani, ha a tavaszi metszés során elmulasztottuk volna.

Az iker- és vízhajtások, valamint a túl sűrűn álló hajtások tőből történő eltávolítása is elvégezhető. A termőrügyek kifejlődése szempontjából előnyös lehet a hajtáscsúcsok visszacsípése. Fennáll viszont a veszély, hogy mélyebben beavatkozunk a fák életébe és megzavarjuk a termőegyensúlyt: tehát legyünk körültekintőek. A munkát úgy ütemezzük, hogy a hajtásválogatásra, zöldmetszésre a permetezést megelőzően kerüljön sor. (mkd)