Tápoldatozzuk és öntözzük a fákat

A vegetáció beindulása után a gyümölcsfák táp- és vízigénye jelentősen megnő, főleg a virágzás után, mivel ebben az időszakban a levelek, a hajtások és a bekötött termések is erőteljes növekedésnek indulnak. A változékony áprilisi időjárásban ezt a megnövekedett vízigényt kevés természetese csapadék esetén mindenképpen pótolni kell, ezért virágzás után kifejezetten ajánlott, hogy a fák gyökereinek kiegészítő vízforrást is juttassunk. Az ajánlott mennyiség az adott fa koronájának kerületétől, illetve annak hosszától függ. Ennek métereként legalább 25 liter vizet juttassunk a tövéhez, hogy a víz a mélyebben fekvő gyökerekhez is eljusson, ne csak a talaj feszínét nedvesítsük. Száraz időjárás esetén az öntözést egy hét múlva megismételjük, homokos könnyű talajokon 3-4 nap múlva, nehéz tömött talajokon 10 nap múlva ismételjük meg a műveletet. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a nedvesítés után kicserepesedett talajt porhanyósítsuk.

Az öntözést összekapcsolhatjuk a fák tápanyagpótlásával. Ilyenkor juttassuk ki a gyümölcsfáknak a szükséges műtrágyákat. Az idősebb fáknál a tápanyagok felvételét végző hajszálgyökerek legtöbbje a fa koronájának szélén található, ezért ne közvetlenül a törzs közelében dolgozzuk a talajba, hanem az ún. csurgó pereme mentén adagoljuk. Négyzetméterenként mintegy 80 gr összetett műtrágya kijuttatása ajánlott, ezt sekélyen dolgozzuk be a felső rétegbe vagy tápoldat formájában juttassuk ki. A tápoldatot a legjobb injektorral bejuttatni a talajba a gyökerekhez. Ilyen szerkezet hiányában ássunk a fák alá ásóval a korona külső pereme mentén gödröket. Ezekbe öntsük a tápoldatot, amelynek töménysége több tényezőtől is függ. Minél nedvesebb a talaj és idősebb a fa, annál töményebb oldatot alkalmazhatunk. Általában 3-5 %-os oldat ajánlott, ebben a nitrogénnek van meghatározó része. A túlzott töménység azonban gondot is okozhat, ezért a kiegyensúlyozott tápanyagpótlás érdekében gondolnunk kell a foszfor és a kálium arányos pótlására is. Az egyes tápelemek hiányára az előző évi fejlődés jegyeiből is következtethetünk. A nitrogénhiány gyenge növekedéssel, gyümölcshullással mutatkozik, és a megtermett gyümölcs is apró. A foszfor hiánya gyenge virágzással, rossz termékenyüléssel, gyümölcshullással, alacsonyabb cukorszinttel mutatkozik. A káliumhiányos fáknak a levelei sötét árnyalatúak, a levelek szélei száradnak, gyümölcsük apró, íztelen, színtelen. (sz)