A feromon csapdák kihasználása a molyok elleni védekezés alapja
A csapda legfontosabb része egy kapszula, amely a fejlődő nőstény molylepkék által termelt csalogató nemi feromon anyagot tartalmaz. Ezeket a feromon molekulákat a szél terjeszti, a hímek a csápjaikkal érzékelik, s az ősi ösztönüktől vezérelve keresni kezdik a feltételezett nőstény egyedeket. A csapda a nőstény lepkék illatának utánzatával magához csalja a hímeket, amelyek a csapda ragadós részéhez tapadva fogságba esnek.
Mivel a csapda működési elvéből következik, hogy a csalogató feromon anyagot a szél a megbúvó hímek közelébe sodorja, ezért a csapda által kifogott egyedek számát több külső tényező is befolyásolhatja (pl. a szél iránya, a mikroklimatikus feltételek, a növényzet stb.). Ezért a megbízható előrejelzés érdekében – még a kisebb területű háztáji kertekben is – párhuzamosan két csapdát kell elhelyezni. Lehetőség szerint egymástól 10 – 15 méterre (ideálisan 20 m-re) helyezzük ki őket, abban az esetben is, ha különböző fajtájú csapdákról van szó.
Mikor helyezzük ki a csapdákat?
Általában minél korábban ajánlott őket kihelyezni, az almamoly ellen pl. már április 10-től.
Milyen gyakran kell ellenőrizni a kihelyezett csapdákban a fogásokat?
A lehető leggyakrabban, általában minden második, legfeljebb harmadik napon ellenőrizzük őket, és felírjuk a kifogott egedek számát.