Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Annak ellenére, hogy a cirok térségünkben még nem számít meghatározó növénynek, a világban az ötödik legnagyobb területen termelt gabonanövény. Főleg Afrikában kedvelt termény, de a gazdák fokozatosan Európában is tudatosítják a cirok pozitív tulajdonságait, így elsősorban a GMO-, toxin- és tannin-mentességét, ami a takarmányozásban jelent nagy előnyt például a kukoricával szemben. A cirok azonban nem csak toxinmentes és magas fehérje tartalmú gabonafajta, hanem jóval magasabb az aszálytűrő képessége is, mint a hagyományos gabonaféléknek.
A cirokfélék nagy előnye, hogy a gyengébb adottságú, aszályra, stresszre hajlamos területeken is sikerrel termeszthetők, ott is, ahol a hagyományosan termelt szántóföldi növények már nem. Így gyakorlatilag a szélsőséges szikes-, nagyon gyenge homok-, valamint 4,5 pH alatti savanyú talajok kivételével minden egyéb szántóföldi terület alkalmas cirok termesztésére. Nyilvánvaló, hogy a talaj minősége és tápanyagszolgáltató képessége alapvetően befolyásolja a várható termés nagyságát, de megfelelő területen és tápanyagellátás mellett a korszerű hibridek 10 t/ha fölötti termésre is képesek.
A cirok tápanyagigénye valamivel alacsonyabb, mint a kukoricáé, de a megfelelő mennyiségű és minőségű termés eléréséhez a szükséges tápanyagot biztosítani kell. A magyarországi kísérleti és termelői tapasztalatok alapján a megfelelő szintű termés eléréséhez szükséges hatóanyag mennyisége: nitrogénből 80-100 kg/ha, foszforból 60-70 kg/ha, káliumból 70-90 kg/ha.
A foszfor és a kálium teljes mennyiségét általában ősszel juttatják ki, ezzel együtt a nitrogén 20-30%-át is adagolják (a szármaradványok bomlásának elsősegítése érdekében). A fennmaradó N-t megosztva vetés előtt vagy vetéssel egy menetben, illetve a cirok 6-8 leveles állapotában kell kijuttatni, mivel ebben a fenológiai állapotban kiemelkedően jól reagál a nitrogénre. A gyakorlati tapasztalatok alapján a kijuttatandó nitrogén hatóanyag mennyisége: 30-40 kg/ha. A túl sok nitrogén (150 kg/ha N hatóanyag felett) nem javasolt, egyrészt hajlamosító időjárási körülmények között fuzárium kialakulásához vezethet, másrészt nem megtérülő kiadásként ronthatja a termesztés gazdaságosságát. Szemes cirok esetében külön megemlítendő tápelem a kén, ami a vizsgálatok szerint javítja a termés beltartalmát és növeli a takarmányipar számára különösen fontos fehérje mennyiségét. Emiatt javasolt a kéntartalmú alap- vagy lombtrágya kijuttatása a cirok 8-10 leveles állapotában.
Az apró magvú cirok esetében kiemelten fontos az egyenletes, aprómorzsás, sima felületű vetőágy kialakítása , aminek egyenletes csírázás, a későbbiekben pedig egyenletes növényfejlődés lesz az eredménye. Ezt az elvárt minőségű vetőágyat a maguk után nagyobb szármaradványt hagyó növények (pl. kukorica) esetében nehezebb kialakítani, de a tapasztalatok alapján szántás nélküli művelési móddal és korszerű direkt vetőgéppel is megfelelő minőségben lehet a vetést elvégezni. Legjobb előveteményei a korán lekerülő növénykultúrák: kalászosok, borsó, repce.
A cirok melegigényes növény, ezért a vetése akkor javasolt, ha a talajhőmérséklet tartósan eléri vagy meghaladja a 11-13 fokot. Ezért a vetése jellemzően a napraforgó, ill. kukorica után kezdődik, és elhúzódhat akár május közepéig. Az optimális vetésidőn túli (május vége – június eleje) időszakban már csak a rövidebb tenyészidejű hibridek vetése javasolt, de a beérés biztonságát az időjárás alapvetően befolyásolhatja. A vetése szemenként ajánlott, az optimális tőszám szemes cirok esetében gyengébb adottságú területeken 250.000 szem/ha, jobb termőhelyi körülmények, intenzív technológia esetében: 300.000 szem/ha. Ennél az állománysűrűségnél, a szemes cirok kevésbé tud bokrosodni, optimális lesz a mellékhajtások fejlődése. A kívánt cél szemescirok esetében egy főhajtás (főbuga) és esetleg kettő sarjhajtás (mellékbugák), melyeket a növény gond nélkül beérlel. Az ezt meghaladó oldalhajtások száma nem kedvező, mivel heterogénné teszik a betakarításkori szemnedvesség-tartalmat. Ezek a mellékhajtások ugyanis a főhajtáshoz képest később és lassabban kezdenek el fejlődni, a bugáikban termett szemek később érnek be (ha egyáltalán beérnek), a talaj tápanyag- és vízkészletét feleslegesen használják fel, késleltetik a betakarítást és szárítási többletköltséget okoznak. A javasolt sortáv attól függ, hogy milyen sortávolságú vetést tudunk kultivátorozni, ami a növényápolás javasolt eleme. Az optimális sortávolság a térállás tekintetében 45 cm. Ebben az esetben a betakarítás csak gabonaasztallal történhet. A gyakoribb megoldás azonban a 76 cm-es sortávolságra való vetés, ahol a sorköz kultivátorozása megoldható.
Növényvédelmében a gyomirtási technológia alapgyomirtásból (vetéstől a cirok 3 leveles koráig) és szükség esetén egy kiegészítő kétszikű gyomnövények elleni posztemergens gyomirtásból áll (a cirok 3-6 leveles állapotában). A cirok egyszikű növény és ebből következően az egyszikű gyomok elleni védekezés speciális megoldást kíván. A magról kelő egyszikűek ellen az egyedüli védekezési lehetőség a pre vagy a korai poszt kezelés.
Alapgyomirtáskor a magról kelő egy- és kétszikű gyomok ellen preemergens kijuttatás esetén (vetés után, kelés előtt) a megfelelő hatás kifejtéséhez a kijuttatást követő 2 héten belül 10-20 mm bemosó csapadék szükséges. Korai posztemergens kijuttatás (a cirok 3 leveles koráig) S-metolaklór és terbutilazin hatóanyagú készítmények kombinációját alkalmazzák.
Posztemergens gyomirtással a magról kelő és évelő kétszikű gyomok ellen kizárólag a cirok 3-6 levél közötti állapotában lehet védekezni. A javasolt hormonhatású szerek esetében a késői kijuttatás termésveszteséggel járhat.
A cirok gombaölőszeres kezelést nem igényel, gombás megbetegedésre nem hajlamos. Kártevők jellemzően nem károsítják. Az esetlegesen megjelenő kártevők (levéltetű, gyapottok-bagolylepke hernyó) elleni védekezésben az engedélyezett rovarölőszerek megfelelő megoldást nyújtanak.
A cirok termesztésének kifejezetten javasolt eleme a sorköz művelése kultivátorral. A kísérletek egyértelműen igazolják, hogy hatására a növény fejlődése felgyorsul, kondíciója jobb lesz. Célja tehát alapvetően nem a gyomok irtása, hanem a cirok fejlődéséhez kedvezőbb talajállapot kialakítása. Amennyiben lehetőség van rá, akkor egy menetben nitrogén kijuttatása is javasolt.
A szemes cirok zöld száron érő növény, ideális betakarítási ideje akkor van, amikor a szemek kombájnban mért nedvességtartalma 16,5-17%. Ez az időszak a napraforgó betakarítása után esedékes. A könnyebb betakaríthatóság érdekében indokolt esetben az állományszárítás is szükséges lehet, ami eseti engedélyes növényvédőszerekkel megoldható. A betakarított cirokmagot 14%-os nedvességtartalom alatt tárolják be.
A cirok termelésének önköltségi szintje – mivel a növényvédelemre is kevesebbet kell költeni a növény magas rezisztenciája miatt – a kukoricáéhoz képest 25-30 százalékkal alacsonyabb. Ugyanakkor a végtermék ára szinte megegyezik a kukoricáéval. Tény, hogy átlagos terméseredménye alacsonyabb mint a kukoricáé, hektáronként 7 tonna. Ezért elsősorban a gyengébb adottságú termőterületekre ajánlott, főleg ahol a kukorica termésbiztonsága alacsony vagy kérdéses. Hozzá kell tenni, hogy a cirok nem vetélytársa a kukoricának, hanem jól kiegészíti azt. Ha szükséges helyettesítheti a takarmányokban a fehérjét (a víziszárnyasok mellett a hal, a sertés és a baromfi takarmányokban is kiváló). Az ajánlások szerint térségünkben a kukorica termőterületének kb. 10 százalékán volna érdemes a növényi kultúrát megváltoztatni, elsősorban a gyengébb adottságú területeken termelni a cirkot, ahol a kukoricával szemben nagyobb termésbiztonsággal, jövedelmezően lehetne termeszteni. (sz-isterra-agrium)
