Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A napjainkban egyre gyakrabban hangoztatott precíziós gazdálkodás hatékony kihasználásához ma már nemcsak részletes és pontos üzemszintű információkra, hanem rendszer szintű, a konkrét döntések meghozatalához kihasználható, azokat támogató átfogó szakmai ismeretekre van szüksége a gazdálkodónak.
A hagyományos értelemben vett precíziós mezőgazdaság a világ fejlett mezőgazdasággal rendelkező államaiban (USA, Anglia, Németország) az 1980-as évektől kezdve jelent meg, a mi térségünkben a ’90-es évek végén, a műholdas helymeghatározás révén kezdett elterjedni. Az ezredforduló időszakában a globális helyzet-meghatározó rendszer (GPS) pontos adatszolgáltatása révén egyre szélesebb körben vált ismertté és elfogadottá, elsősorban a mezőgazdasági gépek nagyfokú automatizálásának lehetőségeit, valamint a fejlett térinformatikai szoftverek (GIS) megjelenésével kialakult helyzetet kihasználva. A precíziós gazdálkodás alapját képező eszközrendszer, amely a gépekbe szerelt precíz helymeghatározásra épülő navigáción, automata/félautomata irányításon és paraméterezhető, automatizálható munkagép működtetésen alapul a modern mezőgazdasági gépeknek és berendezéseknek is alapvető felszereltsége lett. Ezeknek a rendszereknek a használata révén a gazdálkodók elsődlegesen a gépek hatékonyságát tudják növelni (precíz talajművelés, csökkenő állásidő, jobb üzemanyag fogyasztás és kisebb felhasznált inputanyag-mennyiség), de közvetve a georeferált adatgyűjtéssel a termelés teljes folyamatára is kihatással voltak.
A precíziós gazdálkodás második nagy fejlődési időszaka a hely alapú adatgyűjtésre épülve a 2000-es évektől indult el, elsősorban az informatikában is lezajlott fejlődési trendek mentén, amelyben a gépekhez kapcsolódó precíziós rendszerek kiegészültek a teljes termelési folyamatot lefedő további informatikai elemekkel. Ezek a gazdálkodást négy szinten támogatják: 1. adatgyűjtés; 2. adatelemzés; 3. döntéshozatal; 4. beavatkozás. A fejlődést az informatika szempontjából elsődlegesen az egyedi és integrált szenzorok nagyfokú elterjedése, a felhő- és mobilalapú technológiák előtérbe kerülése, valamint a big data típusú adatfeldolgozó rendszerek nagyarányú fejlődése katalizálta.
Abban a kutatók is egyetértenek, hogy a precíziós gazdálkodás fejlődésének a kulcsa elsősorban az ezeken a megoldásokon alapuló komplex döntéstámogató rendszerekben van. Azonban amíg a géphez kötődő helymeghatározáson alapuló adatgyűjtő és automatizálási rendszerek egy-egy gépgyártó „saját hatáskörén belül” működve, egységes tervezés révén integrált rendszerben kerültek kialakításra, addig a termelésirányítás szintjén mozgó, egymástól elkülönült rendszerek integráló erő híján nehezen alakítanak ki üzemszinten egységes rendszert.
A precíziós gazdálkodás hatékony használatához nagyfokú tudás szükséges, ugyanis az üzemszintű precíziós alapú gazdálkodáshoz ma már nem elég az adott gépet szállító integrátor támogatása, hanem rendszer szintű ismeretekre van szüksége a gazdálkodónak. Fontos hangsúlyozni, hogy az ideális precíziós gazdálkodás nem az informatikai eszközök gazdálkodási folyamatokba történő minél teljesebb beintegrálását jelenti, hanem általánosan egy olyan megközelítést, amely erre a folyamatra építve az informatikai eszközöket a saját gazdaságának igénye szerint a lehető leghatékonyabb módon képes kihasználni. A szántóföldi gazdálkodók napjainkban még elsősorban ennek hiánya miatt nem tudják megfelelően kiaknázni a precíziós lehetőségek profit- és hatékonyságnövelő erejét. (sz-ag7)
