A termés betakarítása után felkészülhetünk a gyümölcsfák őszi telepítésére. Mivel ezeket a fákat hosszabb időre, tehát nem egy-két esztendőre telepítjük, ezért a talajuk előkészítésére is fordítsunk gondot. Az előkészítésben elkövetett hibákat ugyanis később már nehezen, vagy egyáltalán nem lehet helyrehozni.
A nagyobb területű gyümölcsös talajának előkészítését legalább két évvel a tervezett telepítés előtt érdemes elkezdeni. Először is mérjük fel a területet, hogy mekkora és milyen méretű, alakú, fekvésű terület áll a rendelkezésünkre. Készítsünk egy alaprajzot területről és vegyük figyelembe a gyümölcsfák ajánlott ültetési távolságát is a tervezés során.
A gyakorlati teendők közül elsősorban gyommentesíteni kell a területet a veszélyes évelő és egyéb gyomoktól. Végeztessük el a talajminta vizsgálatot, s ennek ajánlása alapján töltsük fel a talaj tápanyagkészletét szerves- és műtrágyával. Ha a talajnak alacsony a szervesanyag-tartalma, és szerves trágyát nem tudunk kellő mennyiségben kijuttatni, vessünk előzetesen zöldtrágyaként olyan növényeket, amelyeket a talajba bedolgozva részben pótolják a hiányt. A forgatás előtt egy gyors vizsgálatot magunk is elvégezhetünk: vegyünk fel egy ásónyi földet és markoljunk belőle egy adagot. Ha a tenyerünkben összenyomjuk, láthatjuk, hogy mennyire agyagos vagy homokos a talaj. Ha túl agyagos, egy masszív, nehéz gombócot kapunk, ha nagyon homokos, akkor nem tudunk belőle gombócot formálni, mert rögtön szétesik.
A gyümölcsfák kiválasztásánál két fő szempontot kell figyelembe venni. Egyrészt a növények termékenységét (öntermékeny, részben öntermékeny vagy önmeddő). Ez azt jelenti, hogy bizonyos gyümölcsfajták önmagukban állva nem teremnek, ahhoz, hogy termést hozzanak, egy másik fajtát is telepítenünk kell a közelébe, hogy annak a fának a pollenje beporozza a virágokat. Főleg almánál fordul ez elő – bár már szinte minden gyümölcsfajnál léteznek öntermékenyek. A fajtaválasztásnál ez egy fontos szempont.
Ugyancsak fontos kérdés a gyümölcsfa helyigénye, vagyis az, hogy milyen távolságra ültethetjük a fákat egymástól. Ez függ a fa végleges méretétől, az alkalmazni kívánt metszésmódtól és koronaformától, illetve attól is, hogy milyen távolságra kell legyen a porzópárjától, vagy más gyümölcsfajoktól, esetleg épületekről, kerítéstől. Házikertbe a fák alanyaként lehetőleg gyenge növekedési erélyű, kis koronaformájú alanyokat válasszunk. Az almafajtáknál az M9-es és M106-os a megfelelő régóta használt és a legtöbb helyen bevált alany.
A faiskolákban és kertészetekben szabadgyökerű, földlabdás és konténeres ültetőanyagot vásárolhatunk. Ez azt jelenti, hogy a gyümölcsfa gyökere szabadon van-e, földlabdásan termelték-e ki vagy beültették egy konténerbe (nagyobb méretű műanyag ültetőedénybe). A szabadgyökerű fákat a vásárlást követően érdemes egy napon belül elültetni, hogy a gyökerek ne száradjanak ki. Ezeket a szabadgyökerűeket márciusig, de legkésőbb a rügyek megduzzadásáig lehet ültetni, mielőtt a nedvkeringésük beindul. Földlabdás fákat tavasszal és ősszel vásárolhatunk, ezek a fák még néhány napig védve vannak a kiszáradástól, de lehetőleg mielőbb ültessük el őket. Ha a vásárlást követően nem tudunk azonnal ültetni, akkor a gyökereket 1-2 napig állítsuk vízbe vagy tegyük a fákat ideiglenes tárolóba, úgynevezett vermelőbe. A konténeres növények szinte egész évben ültethetőek, de fontos tudni, hogy semmilyen kiszerelésű gyümölcsfát nem ültethetünk fagyban. (sz)