Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Új utakat kell keresni a klímaváltozás kihívásaira
A csemegeszőlő termesztésének időszerű kérdéseiről, a klímaváltozás hatásairól, a szermaradványmentes növényvédelemről és a tápanyag-utánpótlásról, valamint az új, korszerű csemegeszőlő fajtákról szervezett tanácskozást a Kecskemét melletti Kisfái Ökokert Kft. a csemegeszőlőtermesztők számára.
Dr. Németh Krisztina, a Kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos főmunkatársa előadását azzal kezdte, hogy a mai konferencia egyik apropója, hogy új utakat kell keresni a csemegeszőlő-, és a borszőlő termesztésében. A legnagyobb gond – a gazdasági helyzet mellett – maga a klíma. Jelen pillanatban ettől nem tudunk elvonatkoztatni, vele kell élni. Azok a technológiai elemek, amelyeket korábban megtanultunk, vagy nagyapáinktól átvettünk ma már egyáltalán nem érvényesek. A megváltozott klímával olyan kórokozók és betegségek jelentek meg, amelyeket korábban nem ismertünk.
Az idei vegetációs időszakot értékelve elmondta, mivel az elmúlt tél meleg volt (december, január és február is 2 C°-al melegebb volt, mint a sokéves átlag), emiatt a téli nyugalmi időszakban a szőlő nem tudott megfelelően leállni a vegetációval. Márciusban már fakadásra kész volt. Viszont márciusban, áprilisban és májusban 2-3 C°-al hidegebb volt, mint a korábban megszokott hőmérséklet. Emiatt a már fakadásban levő szőlő visszaült, illetve májusban megfagyott. A júniusi – júliusi időjárás nem lett volna rossz, ha lett volna csapadék. Júniusban a virágzáskor nagyon fontos a csapadék a virágkötődéshez. A kötődés előtti csapadékhiányt ugyanis már nem heveri ki a szőlő.
Sajnos, 2010-től folyamatosan a csapadékhiány jellemző a térségre. Csaknem minden évben negatív volt a mérleg, vagy éppen csak meghaladta a százéves átlagot. Napjainkban a talajból 150-200 milliméter csapadék hiányzik.
Melyek a klímaváltozás további következményei? – Enyhék és szárazak a telek. Hófedettség nincs. Megnőtt az aszályos napok száma. 2020 és 2021 között a hőségnapok száma megtízszereződött (!) (hőségnapok: a +35 C° feletti napok száma). Egyre jelentősebbek a kései tavaszi fagyok, amelyek egyre nagyobb problémákat okoznak. Ráadásul a csapadék eloszlása is rapszodikus. Vagy kevés, vagy nagyon sok, vagy semmi. A jégkár mértéke is megemelkedett. Az aszállyal együtt károsodik a tápanyagfelvétel. Gyorsabban fejlődnek a károsítók, mint pl. a kabócák, tripszek, poloskák, amelyek a vírusokat és a fitoplazmát terjesztik. További gond, hogy légköri aszály is súlyt bennünket. Ez azt jelenti, hogy a levegő páratartalma huzamosan 30 % alatt van. Emiatt is egyre nagyobb jelentősége van a mulcsozásnak: a talajt takarni kell, ezzel is meggátolva a kiszáradást és a kipárolgást.
Az öntözéssel kapcsolatban az előadó a szőlő esetében a néhányszoros alapos öntözést javasolta a gyakori, de kis adagos öntözéssel szemben, mert a nagy vízadaggal történő öntözés a mélyebb gyökereket is eléri. Ugyanis a szőlő gyökere 2,5m mélyre is leér. Lényeg, hogy a gyökereket minél lejjebb kényszerítsük. Fontos az egészséges, vírusmentes ültetőanyag és a megfelelő élőflórában dús termőtalaj is.
Növény-egészségügyi szempontból további probléma, hogy egyre több a hangya a szőlőültetvényekben. A hangyák megrágják a bogyót, jönnek rá a darazsak, a muslicák és más nem kívánat kártevők. A betegségek megelőzésében megoldás jelenthet a rezisztens fajták ültetése. A feketerothadás azonban általában ezeket is megtámadhatja. Megoldás lehet az indukált szisztemikus rezisztencia, ami azt jelenti, hogy biológiai készítményekkel, biostimulátorokkal erősítjük a növény immunrendszerét.
Fülei Zoltán kertészmérnök, a Kisfái Ökokert Kft. képviselője, a rendezvény főszervezője, előadása bevezetőjében felhívta a figyelmet egy komoly probémára: Magyarországon napjainkban még mindig mindössze 41 csemegeszőlő fajta van hivatalosan nyilvántartva, tehát valójában ezeket lehetne ültetni, illetve forgalmazni. A fejlődés ezzel szemben már sokkal messzebb tart, hiszen rengeteg új nemesítésű modern fajta létezik, amelyek általában nagyon szép gyümölcsűek és nagyon jól ellenállnak a nagyobb fagyoknak és a betegségeknek. Egy új fajta beregisztrálása viszont Fülei úr szerint három évig is eltarthat.
A statisztikák szerint a szőlő a világon az öt legnagyobb mennyiségben fogyasztott gyümölcs között van. Vetekedik az almával. A gond csak az,hogy ennek a nagy mennyiségnek a túlnyomó része behozatalból származik, holott nálunk is sokkal többet meg lehetne termelni.
Előadásában a szőlő folyamatos tápanyag-ellátásának fontosságát emelte ki. Felhívta a figyelmet, hogy a szőlőnek magas a kálium-, illetve magnézium-igénye a termesztés során. A sikeres termesztéshez napjainkban nemcsak a rendszeres tápanyag utánpótlás, de a biostimulátorok alkalmazása és a mikrobiológiai összetevők is nagyon fontosak.
A rendezvényen részt vett Boris Rebrik a csemegeszőlő termesztés nemzetközileg elismert szakértője Kárpátaljáról. A saját maga termelte fajtákból tartott kóstolóval egybekötött bemutatót. Az alábbiakban őt idézem:
Dubovskij Rozovij – Az én számomra az első számú szőlő. Gyönyörű, mindene meg van, de szeszélyes, mint egy nő! Nagy növésű szőlő, egy igazi liána. Meg kell érte dolgozni, de meghálálja. Én az ötödik levél utáni fürtnél visszavágom, és hagyok rajta két sarjúfürtöt. Az ereje a fürtbe megy. Szabályozni kell a növekedését. Nagyon nagy előnye, hogy a kocsfürt is szép nagy és beérik.
Manicur Finger – Japán szőlő. Kényes, de nagyon gyönyörű. Íze semleges. Moldovában oltottam és akkornagyon ellenálló lett. Hosszú vesszőt igényel, nem kell elsietni a metszését. Kevésbé termelhető.
Lívia – muskotályos, nagyon finom korai szőlő. Darazsak bántják, ezért védeni kell. Későbbi változata az Anjuta, amely szintén muskotályos és nagyon finom.
A meseszőlő, vagyis az Avatar – gyönyörű szőlő, legnagyobb értéke, hogy 100%-ban magnélküli szőlő. Rendkívül nagy iránta a kereslet. Gombákra nem érzékeny. Nagyon bőtermő, de elvárja a tápanyag- utánpótlást. Nagyüzemben is termesztik. Erős tűző nap ellen árnyékolni kell, ugyanúgy, mint a Manicur Fingert.
Bananas – Nagyon finom, nagyon szép szőlő, de különleges bánásmódot igényel. Korai, már július végén érik. Íze a banánra emlékeztet. Amint beérik el kell fogyasztani. 15 – 20 napnál többet nem bír ki a tőkén éretten.
Kismis Geliodor – Magnélküli, nagyon nagy fürtök jellemzik. Nem szabad megterhelni. Tavasszal kijön rajta a fürt, majd eltelik egy hét is, mire jön a hajtás. Erős redukálást igényel. Egy tőkén 3-4 fürt legyen, ne több, mert azok 5 -6 kilósak. Nagyon bőtermő és finom.
Kismis Parfum – Azt hiszem Pisanka a nemesítője. Ez top fajta lesz! Magnélküli, illatos. Íze muskotályos. A jövő egyik ígéretes fajtája.
Lamborgini – A legjobb Kismis, azaz magnélküli fajta! Nem reped, kiváló csemegeszőlő.
Helloween, vagy Boszorkányszőlő – Szalmaszőlőnek is nevezik. Egy szép különlegesség. A formájából ítélve nagy hozamok nem várhatók tőle.
Landis – A kedvencem, szerintem a világon a legfinomabb szőlő. Nincs vele gond, minden éven stabil, jó termő. Gyönyörű fürtjei vannak. Ha éréskor esős idő van, le kell permetezni Switch-el a botritisz ellen.
Velur – 2-3 éve termelem. Kipróbáltam, semmi baja. Annyira nincs vele gond, hogy tényleg nagyon jól beköt, nem reped, a darazsak nem bántják, a gombáknak ellenáll. Kiváló fajta.
Bajkonur – A lusta ember szőlője. Olyan termesztőnek való, aki nem tud vele sokat törődni. Ellenálló, zöldmunkára nem igényes. Biztonsággal terem minden éven. A bemutatott fürt a tűző naptól kivilágosodott, egyébként egészen sötét színe van.
Boris Rebrik hitvallása a szőlőtermesztésről: a szőlőt szeretettel kell ültetni és gondozni. Akkor az ember biztosan az örömét leli benne.
Angyal József, AGROCENTRUM Nyárasd
A szerző felvételei
- – DubovskijRozovij
1.6– Avatar, avagy a meseszőlő
1.7– Lívia
1.8– Kismis Geliodor
1.9 – Kismis Parfum
1.10– Boris Rebrik és a Lamborgini
1.11. Landis
1.12. –Velur
1.13. – Bajkonur
