Az ősszel beérő szántóföldi növények közül legkorábban a napraforgó kerül betakarításra. A szeptember elején esedékes rapszodikus időjárás miatt a növények állományszárítása ma már ebben a szegmensben is gyakorlatilag kihagyhatatlan technológiai elemmé vált. A napraforgó kaszatok egyenetlen érése miatt ugyanis állományszárítás nélkül jelentős mértékben megnövekedhet a betakarítási veszteség, illetve az azt …
Bővebben »A köznyelvben büdös bogárként ismert márványos poloska (Halyomorpha halys) Ázsiából származik, jellegzetessége, hogy ha veszélyben érzi magát, egy szúrós szagú, kellemetlen váladékot bocsájt a levegőbe, amivel a támadóját igyekszik elűzni. Napjainkban gyakorlatilag az egész világon elterjedt jelentős kártevő, főleg ott, ahol fejlett mezőgazdasági termelés folyik. A márványos poloska hossza 12-17 …
Bővebben »
Június közepén az érsekújvári járásbeli Dögösön (Rastislavice) tartották meg az AM Agro és a Blumeria Consulting vegyszerforgalmazó és tanácsadó cégek közös szakmai rendezvényét, amelyen a kalászos gabonafélék időszerű növényvédelmi kérdéseit tekintették át szakmai előadások és szántóföldi bemutató keretében a téma iránt érdeklődő gazdák. Kamil Hudec a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetem professzora …
Bővebben »
Sokszor elhangzik, hogy pontos előrejelzést a peronoszpóráról csak két héttel korábban lehet adni, de bizonyos ciklikusság megfigyelhető az egymást követő évek időjárásában. A száraz, meleg, illetve a hideg, esős időszakok váltakozásában is van valamilyen rendszeresség. 10–11éves ciklusokat emlegetnek, és most, 2023 június elején úgy látszott, ez beigazolódik. Ha tényleg hűvösebb, …
Bővebben »Napjainkban a környezetvédelmi és támogatási követelményeknek megfelelően folyamatosan bővül a zöldtrágyázás jelentősége, amelynek keretében különféle növényi keverékeket szántanak be a talajba azzal a céllal, hogy növeljék annak szervesanyag-tartalmát is. Ugyanezen elv alapján szántják be a learatott növények szármaradványait, hogy azok lebomlásának eredményeként hasonló hatást érjenek el. S noha a talajok …
Bővebben »
A szőlőlisztharmat a szőlő egyik leggyakoribb betegsége. Minden évben kárt okoz, annak függvényében, hogy az időjárás mennyire kedvezett a terjedésének. A szőlőlisztharmatot az Erysiphe necator (Uncinula necator) nevű kórokozó okozza, mely kazmotéciumos gomba, ivartalan alakja az álláncokban képződő konídium. Főként fürtkárosítása jelentős, mely fogékony fajtákon gyakran a 80–100%-ot is eléri. …
Bővebben »Az idei tavasz változékony és csapadékos időjárása nemcsak a szántóföldeken, hanem a háztáji gyümölcsösökben is gondokat okozott. Amint azt már előző lapszámaink növényvédelmi tanácsaiban jeleztük, az idei tavaszon csaknem az ország egész területén – főleg a déli járásokban – a fagykárok mellett jelentkezett az őszibarack levélfodrosodása és a csonthéjasok moníliás …
Bővebben »A káposzta nagyon finom, egészséges zöldség, nem csoda hát, ha az állatok is szeretik, ezért sok a kártevője. A káposztafélék kártevői tripszek, poloskák, levéltetvek, fénybogarak, bolhák, ormányos bogarak, molyok, lepkék és a káposztalégy.Mindegyike jelentős kárt tud okozni, a piacra termelt káposztában pedig ez nagyon szembetűnő, mert az árunak szinte hibátlannak …
Bővebben »
A varasodás az almatermésűek sok gondot okozó gombabetegsége. Komoly odafigyelést igényel, mert a termesztésben levő almafajták jelentős hányada fogékony a betegségre. A májusra jellemző meleg, csapadékos időjárás, a magas páratartalom járványszerű megjelenését okozhatja. A virágzás utáni szakaszban a fiatal leveleken apró, barnás-zöldes foltok jelennek meg. Ha nem szakszerűen, vagy nem …
Bővebben »Ma már köztudott és tudományosan alátámasztott tény, hogy a növényvédőszerek nagy része a hasznos élőlényekre is káros hatással van, a talajfertőtlenítő szerek a hasznos talajlakó rovarokat is ritkítják, elősegítve ezzel a biológiai egyensúly felbomlását. Ennek következménye a növényvédelmi költségek további növekedése, a károsítók rezisztenciájának kialakulása a hatóanyagokkal szemben. Továbbá egyes …
Bővebben »
Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
