Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A gazdaságos és hatékony növénytermesztés egyik alapvető feltétele a megfelelő minőségű termőföld. Bár a talaj számtalan adott tulajdonságát nem tudjuk befolyásolni, de néhány talajjavító eljárással, elsősorban a szervesanyag- és a humusztartalom növelésével lehetőségünk van azt feljavítani. A talaj fizikai textúrája a művelés hatására ugyan nem változik, azonban a művelési mód és az alkalmazott talajjavító eljárások azt befolyásolják. A talaj fizikai összetétele magában foglalja a talaj szemcseösszetételét, a homokot, iszapot és az anyagrészecskék arányát.
A növénytermesztés célja a terméseredmények folyamatos szinten tartása és kiváló minőségű termények előállítása. A talajjavítás segít a termelékenység fenntartásában, és alappillére az eredményes gazdálkodásnak. Az ökológiai tényezők között kiemelt szerepe van a talajok kémiai, fizikai és biológiai tulajdonságainak. A talajminőség utóbbi évtizedben tapasztalt romlásával összefüggésben a szakemberek is egyre gyakrabban hangoztatják és ajánlják a biológiai elvek alkalmazásának jelentőségét a talajélet fenntartásában és felújításában.
A talaj egyik legsajátosabb alkotórésze a humusz. A szervesanyag visszapótlása nagyon fontos a vízmegtartás, az energiaraktározás és termőképesség érdekében. A mikrobiális anyagcsere termékeket, amelyek a talajok stabilitásáért felelnek, a műtrágyák alternatívájaként ajánlják. A szerves anyagok minden esetben kulcsfontosságúak. A jótékony hatású mikrobák közül a növénynövekedést serkentő gyökérbaktériumok érdemelnek külön említést, melyek biostimulátorként alkalmazhatók.
A savanyú talaj javítására és a termelékenység növekedés érdekében szinten kell tartani a talaj pH értékét is, amelyre különböző talajjavító anyagok használhatók. A legfontosabb azonban a talaj szervesanyag-tartalmának fenntartása. Nem véletlenül alkalmaznak a gazdák szerves trágyát, és nem véletlenül került előtérbe az utóbbi időszakban az agrárpolitikai elvek alapján támogatott zöldtrágyázás is. A humuszképződés alapanyagai több számos anyagcsoportot tartalmaznak, ilyenek a lignin, egyéb szénhidrátok, aminosavak, valamint fehérjeszerű anyagok
A talaj pH értéke, kémhatása a talaj lúgosságát, illetve savasságát jelzi. A pH-érték olyan kémiai tulajdonság, mely a növény fejlődését tekintve meghatározó, hiszen befolyásolja a tápanyag felszívódását. A talaj kémhatása az alapkőzettől függ, ebből alakul ki maga a talaj. Ha az alapkőzet savanyú volt, akkor savanyú talaj jöhet létre. Ezzel szemben bázikus alapkőzeten bázikus talaj alakul ki. Ilyenek a dolomit, mészkő, bazalt stb. Csapadékos térségben savassá válik a talaj, ilyenkor emelni kell a talaj pH értékét. Erre a célra a legmegfelelőbb anyag a mész, de mennyiségét tekintve figyelembe kell venni az adott növényfaj tűrőképességét. A kertészetekben például előszeretettel alkalmaznak mészkőport, ugyanis felszívódása miatt gyors hatást vált ki. A talaj pH értékének növelésére fahamut is használhatunk. A tőzeg úgyszintén képes nagy mennyiségben tárolni a vizet, javítja a talaj fizikai szerkezetét. Érdemes megemlíteni az alginitet is, ugyanis sok szerves anyagot tartalmaz, amely a kerti talajok javítására alkalmas. Ezek az anyagok elsősorban kisüzemi feltételek között intenzív és speciális növények termesztésében alkalmazhatók.
A talajokra pozitív hatással lehetnek a szerkezetjavító, tápanyaggazdálkodást segítő talajjavító anyagok, mint pl. az alginit, bentonit, bazalt stb., melyek a talaj vízgazdálkodásának javítását és tápanyagellátását szolgálják. Az ásványi talajjavítók szerepet vállalnak a hatékony növénytermesztésben. A szervesanyag bevitelén túl javítják a talaj víz- és tápanyagszolgáltató képességet.
A mezőgazdaságban a fenntarthatóság összetett feladat, amihez a gazdaságoknak a természetes rendszerekre és erőforrásokra kell támaszkodniuk. A talajjavítás irányába tett törekvések és a növényvédőszerek felhasználásának háttérbe szorítása mind jótékony hatással vannak a környezetre.
Az elmúlt évek tapasztalatai arra ösztönzik a gazdákat, hogy a talajok szerkezetének megóvása és javítása érdekében aktív szerepet vállaljanak. A megszokáson alapuló gazdálkodás már nem elegendő, új technológiákat kell bevetni. A termelőknek olyan készítményeket használniuk, amelyek hosszú távon pozitív változásokat hoznak a talaj minőségének és a tápanyag illetve vízszolgáltató képességének javításában. Egyfajta szemléletmódváltásra van szükség ahhoz, hogy talajközpontú gondolkodás alakulhasson ki. Figyelembe kell venni a területek sajátosságait, és különböző talajjavító stratégiákat szükséges alkalmazni a hatékony gazdálkodás érdekében. (sz – arch)
