Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Nagyon körültekintően kell eljárni a szőlőfajták kiválasztása során is, ami szintén nehezebb, mint az egyszerűbb tőkeművelésmódú tőkék esetében. Célszerű eltérő időpontban érő, eltérő színű, illetve növekedési jellegű stb. fajtákat választani, ám ezek összehangolása nem egyszerű feladat, mivel könnyen megtörténhet, hogy az erőteljesen növekedő fajták elnyomják a gyengébbeket. A fajtaválasztáskor kimondottan ügyelni kell arra, hogy a tervezett lugas a családi kert melyik részébe kerül és a fajtákat ennek függvényében kell kiválasztani. Megtörténhet ugyanis, hogy amíg a kert napsütötte részén, jó vízelvezetésű talajon lévő szépen növekedő szőlőfajta csak sínylődni fog a ház mellett lévő lugason az esetleges árnyékhatás, illetve a talaj rosszabb vízelvezető képessége miatt. Fordított esetben viszont megtörténhet, hogy a fagyérzékenyebb fajták a házfal mellett nagyobb védelmet élveznek a hideggel szemben, mint a kert egyéb részein.
A fajta kiválasztása során külön figyelmet kell fordítani az adott fajta termésének tulajdonságaira is, mivel a finom és ízletes csemegeszőlő fürtök rendkívül vonzóak a kártevők (pl. darazsak) számára is, ami igencsak veszélyes lehet főleg kisgyermekes családok esetében. A nagy kiterjedésű szőlőlugasok sokkal jobban vonzzák a kártévő madarakat is, amik nemcsak a szőlőt károsíthatják, hanem elősegíthetik olyan gyomok elterjedését is a kertben. Ha a kerti szőlőlugast árnyékként szeretnénk alkalmazni, tudatosítani kell, hogy a szőlő lombhullató mivolta végett az árnyékhatás csak fél évig jelentkezik. Ehhez hozzá kell adni azt is, hogy a különböző fajták eltérő színű és méretű levéllel rendelkeznek, ezért a kisebb, fényesebb és sárgászöld levelű szőlőfajták kevésbé alkalmas összefüggő árnyékzóna kialakítására. Keményebb tél folyamán akár a kordonkarokat is érhetik fagyási sérülések, amelyek aztán el is halhatnak. Az elhalt kordonkar újranevelése a fagyás mértékétől függően minimum 2-3 évig (nagy lugasok esetében akár több évig is) eltarthat.
Annak ellenére, hogy a szőlőlugas díszítőfunkcióval rendelkezik, mégis akadnak olyan egyéb futónövények is (pl. lilaakác), amelyek ezt felülmúlhatják. Meg kell említeni az örökzöldeket (pl. borostyán), illetve a gyorsan növőeket (pl. vadszőlő), amelyek könnyebben kiheverik az esetleges fagyási sérüléseket. Kétségtelenül legszebbek a viráglugasok, amelyek akár egész nyáron többféle színben folyamatosan virágzanak (pl. kúszórózsák). Ezek további előnye, hogy használhatók olyan kertekben esetében is, amelyek nincsenek kerítéssel védve, mivel a szőlőlugasok esetében (főleg a termésérés idején) fennáll a lopás és az ezzel járó kordonkar károsításának veszélye is. Abban az esetben, ha a kerti lugas elsődleges szerepe a díszítés és a termés csak másodlagos, igencsak megfontolandó egyéb futónövények felhasználása is a kellő hatás elérése érdekében.
Összeállította: Baltazár Tivadar
FELHASZNÁLT IRODALOM:
Kriszten György (1982): Szőlőlugas, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, ISBN 963 231 381 X
Prohászka Ferenc (1986): Szőlő és bor, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, ISBN 963 232 288 6
Dr. Hajdu Edit (2017): A szőlőlugas. Elérhető: https://agroforum.hu/lapszam-cikk/a-szololugas/
Lőrincz András, Barócsi Zoltán (2010): A szőlő metszése és zöldmunkái. Mezőgazda Kiadó, Budapest, ISBN: 978 963 286 594 2
https://eletszepitok.hu/gyonyoru-lugasok/
