Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Régebben a falusi porták elmaradhatatlan része volt a szárnyas állatok (kacsák,libák) tömésére elkülönített ketrec, amelyben a hízásra kiválasztott állatokat zárt térben, mozgásukban korlátozva tartották és nagy energiatartalmú szemestakarmánnyal etették/tömték, amelynek eredményeként az levágásuk és feldolgozásuk után kiváló minőségű kacsa- és libahúst, májat, zsírt és töpörtyűt kaptak. A töméses hizlalás elsősorban a libamáj előállítása céljából az EU-ban szigorúan szabályozott, és számos országban, így nálunk is tilos az erőszakos tömés ipari méretekben. Saját felhasználásra azonban háztáji feltételek között továbbra is van rá lehetőség, de fontos, hogy ez humánusan és az állatok jólétének figyelembevételével történjen.
A hizlalásra elsősorban a nagy testű, gyorsan fejlődő kacsa- és libafajták alkalmasak. A mulard kacsa az egyik legelterjedtebb fajta erre a célra, mivel kiváló májat és húst ad. Jellegzetes tulajdonsága, hogy terméketlen hibrid, amit kifejezetten hízlalásra tenyésztenek.
A libafajták közül erre a célra ajánlott a magyar lúd, amely jó hús- és májtermelő képességű, jól alkalmazkodik a háztáji tartáshoz. A Landesi lúd kifejezetten májtermelésre szelektált fajta, de húsa is kiváló.
A hizlalás folyamatában több szakaszban készítik fel az állatokat a fokozatosan növekvő energiadús takarmányozásra. A fiatal állatok (egynapos koruktól) induló tápot kapnak, ami magas fehérjetartalmú, a gyors növekedéshez szükséges. Ez kiegészíthető zöldtakarmánnyal (lucerna, fűfélék), ami segíti az emésztést és vitaminokkal látja el őket. Az előhizlalás során fokozatosan áttérnek a hízótápra, melynek fehérjetartalma alacsonyabb, az energiatartalma viszont magasabb. Alapját a kukorica és búza képezi. TA zöldtakarmány továbbra is adható, de már csak korlátozottan.
Az intenzív hizlalás (tömés) az állatok 16 hetes korától a vágásig tart, ami 8-12 hetet vesz igénybe. Ennek során korlátozott mozgástérrel biztosítják az energiabevitel maximális hasznosulását. Sötétítés is alkalmazható, hogy az állatok kevesebbet mozogjanak és többet pihenjenek. A pecsenyehús céljából tömött libák például 8 hetes korukra már elérik a 4-4,5 kg-os élősúlyt. Ebben az időszakban a kukorica a legfontosabb takarmány, mivel magas keményítőtartalma elősegíti a zsírlerakódást és a hús megfelelő ízét. Adható hozzá némi árpa, tritikálé, de a búza már kerülendő a ragacsos bélsár miatt. Kiegészíthető vitaminokkal és ásványi anyagokkal is.
Hízott máj előállítása céljából történő tömés esetén a tömés előtt a libáknak egészségesnek és jó kondícióban kell lenniük. Fontos, hogy szokjanak a zártabb tartáshoz, és kapjanak elegendő kukoricát, hogy a májuk felkészüljön a nagyobb terhelésre. Mivel az ipari/nagyüzemi tömés tilos az EU-ban, a háztáji, magáncélra történő hizlalásnál is fontos a humánus bánásmód. Ez nem erőszakos tömést jelent, hanem a liba fokozatos hozzászoktatását az egyre nagyobb mennyiségű takarmányhoz.
A fő takarmány a kukorica, amit vízben áztatva adnak, hogy könnyebben emészthető legyen. Sokan kézzel tömik az állatokat, naponta többször (2-3 alkalommal) adagolva az áztatott kukoricát, fokozatosan növelve a mennyiséget. Léteznek kisebb, házi tömőgépek is, de a legfontosabb, hogy az állat a művelet során ne szenvedjen. A sikeres tömés eredménye, hogy a libamáj jelentősen megnő (akár 600-1000 gramm vagy több is lehet), és zsíros, krémes állagúvá válik. (sz)
