Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A háztáji kertekben gazdálkodó zöldségtermesztők gyakran a koraiság elősegítése érdekében megkockáztatják, hogy a hidegtűrő zöldségfélék közül esetenként már februárban elvetik a hagymát, a sárgarépát, a petrezselymet. A szakemberek és a gyakorlati tapasztalatok is alátámasztják, hogy az ilyen korai vetés sokszor felesleges, mivel még ha rövid ideig melegebb is az időjárás, ez után gyakran hidegebb, nyirkosabb időszak következik. Ilyenkor megtörténik, hogy a megduzzadt magok csírázásnak indultak, de a hidegsokk és a túlzott csapadék hatására rothadásnak indulnak. Ha pedig a már kifejlődött csíranövényt éri ez a hideg, nyirkos időszak, áteshet a jarovizációs küszöbön, melynek hatására nem a hagyma, ill. a gyökér, hanem a magszár fejlődik belőle. Ilyenkor szoktak a gazdák panaszkodni, hogy nem volt jó a mag.
A melegigényes növények esetében általában április 2. dekádját jelölik mérvadó adatként, ehelyett inkább a hőmérő adatait vegyük figyelembe. A paradicsom helyrevetésénél például a talajhőmérséklet három egymást követő napon át eléri délelőtt 11 óra körül a 8-10°C-ot, akkor vethetünk. Fűszerpaprikánál várjuk meg a 10-12-14°C-ot. Ha ezt betartjuk, a kelés egyöntetű lesz, könnyíti munkánkat a talajművelésnél, agrotechnikai munkák időzítésénél. Hasonlóan járjunk el a palántázott állományok esetében is. Viszont a paprika esetében mindenképp várjuk meg a fagyosszentek elmúltát. A paradicsompalántáknál lehetséges, sőt javasolt az április végi kiültetés, hogy a május elején szokványosan érkező hideg időszakot a növények már tekintélyesen begyökerezve vészeljék át. A talaj 10°C-os hőmérséklete javasolt a zöldbab számára, csakúgy, mint a csemegekukorica vetéséhez is. Ezek a termények, mire kicsíráznak, kellően meleg gyökérközegre lelnek, így gyorsabb a fejlődésük. A zöldségnövények közül a hőmérsékletre legérzékenyebb a kabakosok csoportja. Ezek kifejezetten szeretik, ha a talajuk meleg, legalább 15°C-os, mikor a gyökerüket növesztik.
Vetési tudnivalók
A vetés ajánlott mélysége általában a mag átmérőjének a négy-ötszöröse is lehet. Száraz időjáráskor, vagy nagyon laza talajba ennél sokkal mélyebben, csapadékos időben vagy erősen kötött talajon viszont ennél jóval sekélyesebben is lehet vetni. A vetés mélysége apró magok esetében 1-3 cm (sárgarépa, petrezselyem, hagyma, saláta), közepes magoknál 2–4 cm (uborka, retek, cékla, tök), nagy magvúaknál 4–6–7 cm (borsó, bab). A vörös- és lilahagyma valamint a fokhagyma „tavaszi” gerezdjei 4–6 cm mélyre duggathatók. A gyöngyhagyma vetésmélysége 5–7 cm, és kissé sűrű legyen, mert így kapunk egyenletes nagyságú méretet.
– Elkerülhető az öntözés miatti talajcserepesedés, ha a talajt a kelésig úgy tartjuk nedvesen, hogy árnyékolt helyre ültetünk vagy nedves papírral, zsákvászonnal, műanyag fóliával, illetve jó nedvességtartó komposztréteggel, homokos földdel takarjuk a vetés helyét. A frissen elvetett magokat ne locsoljuk, mert akkor sáros lesz a föld. Inkább a földet nedvesítsük be az ültetést megelőzően.
– A túl korai magvetés, vagy erősen hűvös, csapadékos időben történő vetés hiba , főleg a borsó, az uborka, a tök és bab esetén veszélyes. Úgyszintén hiba a túl nedves, ragadós, szalonnás talajokba való vetés. Ha drazsírozott magot vetettünk, akkor fokozottan ügyeljünk a talaj nedvességére, mert először a drazsírozás anyaga szívja magába a vizet és csak utána a mag.
– Áztatás vagy előcsíráztatás akkor célszerű, ha siettetni kell a kelést, például megkésett vetéskor, az elgyomosodás elkerülésére vagy korán támadó károsítók támadási idejének lerövidítésére. A vetés előtt a magvakat, 6–8 órán át kell vízben tartani, a csíráztatási hőmérsékleten.
(sz)
