Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Mivel a kaptáron bévüli páralecsapódás már nem elegendő a robbanásszerű fiasítás számára, ezért nagyon fontos, hogy kellő mennyiségű vizet biztosítsunk méheinknek a méhesben. Egyes források szerint a családonkénti vízigény áprilisban elérheti heti a fél liter vizet, május elején az 1 litert, a fiasítás csúcsán pedig akár napi fél liter is lehet. A fiasítás legmegbízhatóbb jele, hogy a fiatalabb kijáró méhek egyre több vizet és virágport hordanak.
Az itatóba lehetőleg természetes víz kerüljön. A fejlődési időszak kezdetén, amíg zord az időjárás, célszerű a vizet temperálni, hogy kevesebb vízhordó méh dermedjen le a külső hőmérsékletnél sokszor jelentősen hidegebb víztől, miután megszívta magát. Ez ugyanis vesztüket okozhatja. Azt tapasztaltam, hogy a méhek inkább választják az agyonklórozott, de temperált vizet, amely a szomszédos telken a fűtött jakuzzi műfüvére csepegett ki, mint a hideg esővizet tartalmazó itatót, melyet a méhes közelében helyeztünk el. Az itatót lehetőleg olyan helyre helyezzük, ahová sokáig süt a nap. Megfigyeltem, hogy ritkábban fordulnak elő hasmenéses állapotok a családoknál, ha a méhek ivóvizébe egy kis probiotikumot is adagolok. A kapható probiotikus készítmények általában Lactobacillus és Bifidobacterium törzseket tartalmaznak. (ga)
