Május a méhesben

Ebben a hónapban van a legtöbb munkánk a méhesben: anyákat nevelünk, készítjük a kölyökcsaládokat, és úgy próbáljuk irányítani a termelőkaptárakban a méhek korösszetételét és életét, hogy az április derekán lezajlott generációváltás után a családok ne akarjanak rajozni, és a májusi akácvirágzásra csúcson legyenek. A főhordásra készülve úgy kell kiegyenlíteni a családok erejét, hogy minden család egyformán hordásképes legyen. A beavatkozásnál azonban óvatosnak kell lennünk, nehogy nagyon legyengítsük az erősebb családokat. Ugyanakkor nem szabad túl erős családokat képezni, mert ezeknél hamarabb felébred a rajzási ösztön. Rajzásgátlásként folyamatosan gondoskodnunk kell arról, hogy az anyának legyen hová petéznie. Ha a zugépítményeken anyabölcsőt találunk, rajzásveszély fenyeget. Rajzani készül a család akkor is, ha a beadott műlépere heresejteket épít. Ha viszont dolgozósejtet húz, akkor elmúlt a rajzókedv. A kiegyenlítést kizárólag fedett fias keretekkel és rajta ülő méhekkel végezzük.

A rajzás jobbára április végétől a június 21-i napfordulóig tart (a későbbi rajzás valamilyen betegségre utal), a kirepülésre általában napos, szélcsendes, vagy mérsékelten szeles napon, 9 és 15 óra között kerül sor. A méhek kaptárelhagyás előtt „félelmetes” hangot adnak ki, 200–250 Hz-s frekvencián rezegtetve szárnyizmaikat. A kirajzott méhek általában szelídek, ha nem bántjuk, zavarjuk őket, néhány órán belül továbbrepülnek, új otthont találnak maguknak. A kirepülő családok három napi élelmet visznek magukkal, ezért új helyükön azonnal takarításba, építkezésbe, kezdenek. A méhek előnyben részesítik a védett, nem túl nagy bejáratú üregeket, odúkat. (ga)