A csalánból nyert kivonat szinte csodákra képes: anélkül táplálják zöldségeinket, hogy rohamos növekedésre késztetnék őket, vagy megváltoztatnák az ágyás talaját.
Rendkívül ajánlott trágyázási mód ez a kertészkedésben kevésbé járatos kiskerttulajdonosoknak. Ha a csalánlevet például a paradicsom tövére öntjük, megfigyelhetjük, hogyan is hat ez a tápoldat a növényre. A csalánlevet használhatjuk magában vagy más növényi oldattal keverve is. Jól bevált például a csalánlé és más, vegyes gyógynövényfélékből készített oldat 1:1 arányú keveréke. A növényi oldatokat a tenyészidőszakban többször is kijuttathatjuk azokra az ágyásokra, amelyekben tápanyagigényes növényeket termesztünk.
Ne fémedényt használjunk
Elkészítése rendkívül egyszerű: először is válasszunk egy fadézsát, vagy ha nincs kéznél, használjunk kőből, cserépből vagy műanyagból készült edényt. Fontos, hogy ne fémedényben készítsük, mivel az oldat erjedésekor olyan vegyületek keletkeznek, amelyek oldhatják a fémedény falát.
A csalánt évente kétszer vagy háromszor is vághatjuk, kaszálását mindig a virágzás előtti időszakra időzítve. A csalánlé készítéséhez körülbelül 1 kg növényre lesz szükségünk, ami egy jó nagy maréknyi csalánnak felel meg. Ez a csalánmennyiség elegendő 10 liter állott vízhez, lehetőleg esővízhez. Egyszerűbben betarthatjuk az arányokat, ha az edényt megtöltjük csalánnal, jól megnyomkodjuk, és annyi vizet öntünk rá, hogy a zöld részeket ellepje az esővíz. Ha a csalánt összeaprítjuk, gyorsabban erjed majd az oldat. Fontos, hogy a csalánt ellepje a víz, ezért legjobb, ha köveket helyezünk a növényi részekre nehezéknek. Ezzel is gyorsítjuk az erjedés folyamatát.
Mire jó?
Az oldatot naponta legalább egyszer alaposan keverjük meg, méghozzá oly módon, hogy lehetőleg sok oxigén jusson a zavaros lébe. Kb. 24 órával az oldat összeállítása után adjunk 10 liter léhez egy marék kőzetlisztet, és ha módunkban áll, néhány csepp macskagyökérvirág-kivonatot is. Ezek segítenek majd az oldat (gyakran kellemetlennek mondott) erős szagát tompítani. Ha az edényt a napra tesszük, az erjedés gyorsabban végbemegy majd, mint ha árnyékban tartanánk. Az oldat akkor erjedt ki teljesen, ha színe megsötétedett, már nem habzik, és a szaga is tompulni kezd. Innentől kezdve jól záródó fedővel is letakarhatjuk az edényt. A csalánlé ilyen állapotban hosszú ideig eltartható és bármikor felhasználható. Jobb, ha a csalánlevet tízszeresére felhígítva használjuk, mint levéltrágya, fejlődést elősegítő, általános növényerősítő szer.
Meghálálják a zöldségek
A 12 órát ázott csalánlé hígítás nélkül rovarölő szerként felhasználható levéltetvek és atkák ellen.
Mielőtt a csalánlevet a növényekre öntenénk, hígítsuk tízszeres mennyiségű vízzel. Ha az oldatot a levelekre permetezzük, át is kell szűrnünk finom lyukú szűrőn, nehogy a permetező elduguljon. Ha a levet a zöldségek tövéhez öntjük, erre nincs szükség. Zöldségeskertünk legtöbb növénye meghálálja a gyorsan ható és olcsó tápoldattal, a csalánlével való beöntözést. Csupán a borsó, a bab, a fokhagyma és a vöröshagyma nem kedveli a nitrogénben gazdag oldattal való kezelést.