Gálicot a szőlőre

Apám, aki 1925-ben született, mesélte, hogy amikor kisgyerek volt, a nagyanyjával permetezett először szőlőt. A nagymama igen modernül gondolkodó asszony volt, Pestről járatott valamilyen újságot, abban olvasta, hogyan kell rézgálicból és mészből permetet készíteni a szőlő betegsége ellen. A permetet aztán cirokseprűvel fröcskölték a szőlőre. Nálunk – de talán az egész faluban, és a környéken is – így kezdődött a permetezés.

Gyerekoromban nagy munka volt a szőlő permetezése, napokig is eltartott. Gálicból és mészből készült a permetlé, a munka elég sok időt vett igénybe. A gazdák pedig versenyeztek, hogy ki tudja szebben, tökéletesebben, egyenletesebben bepermetezni a szőlőjét. Akkoriban csak tőkés nevelés volt, sok volt a nagyon öreg tőke, amelyekhez karó sem kellett. Nálunk egy homokdombon, nagyon öreg tőkén termett a szőlő, ott nem károsított a filoxéra. Minden tőkét négy oldalról megszórtak permettel, a lefedettség, mondhatni, tökéletes volt.

A peronoszpórát 1878-ban hurcolták be Amerikából Európába a filoxéra-rezisztens alanyok vesszőivel. Alexis Millard figyelte meg, hogy a kékkőoldat megvédi a növényt a peronoszpórával szemben. Bordeux környékén a gazdák először a szőlőt dézsmáló gyerekek elriasztására használták a permetet. Millard kísérletezte ki, majd szabadalmaztatta 1885-ben a kékkő és az oltott mész keverékéből készült oldatot.

A rézionok már nagyon kis koncentrációban is jól hatnak, az erős sejtméreg a gombákat és a baktériumokat is elpusztítja. Sajnos a kezelt növényre is károsan hatnak, ezért nem minden fejlődési stádiumban ajánlott alkalmazni. Nagyon hasznos a baktériumok elleni hatása, mivel ilyen szerekből nagyon kicsi a választék a növénytermesztésben. A paprika igen veszélyes baktériumos betegsége (1. kép) ellen is csak a rézkészítmények hatásosak. Sajnos nálunk nem engedélyezett egyik sem. Magyarországon szinte minden réztartalmú szer engedélyezett a paprikára. Az almatermésűek tűzelhalásának (2. kép) megjelenésével nálunk is gyakrabban használják a rezet az almaültetvényekben (Airone CS, Badge WG, Coprantol Duo, Kuprikol 50).

1. kép
2. kép

A réz a baktériumokra, és – a lisztharmatot kivéve –gombabetegségek zömére hatásos. Gyümölcsösökben, zöldségtermesztésben, szántóföldi növényekre, de raktárak, pincék fertőtlenítésére is használják már régen. Sok új, szintetikus szerrel ellentétben ennyi idő alatt sem alakult ki a kórokozókban rezisztencia ellene.

A rézre minden élő szervezet érzékeny, tehát a talajban lakó élőlények is. Megállapították, hogy azokon a helyeken, ahol hosszú éveken át évente használták, a réz felhalmozódik a talajban. Az európai unióban ezért előírások korlátozzák az évente kijuttatható réz mennyiségét. Az évi kijuttatott rézmennyiség nem haladhatja meg a 6 kg-ot, ökológiai gazdálkodásban a 2 kg-ot. Fontos tehát alaposan megtervezni a használandó vegyszerek mennyiségét.

Napjainkban sok gazda kezd visszatérni a rézgálic használatához. Régen csak ezt használták, és szórták vele a szőlőhegyen a gyümölcsfákat is. Sok betegséget megelőztek vele, sőt az öreg fákon a zuzmók ellen is hatásos volt. Volt, és van is káros hatása a szőlőben is. Sok fajta érzékeny a rézre, „elrúgja a bogyót”. A szintetikus szerek megjelenésével a rézgálic használata nagyon lecsökkent. Gyorsan, különösebb előkészület nélkül lehetett permetezni, a felszívódó szerek pedig nem követeltek olyan alapos fedettséget. Azt is megtapasztalták, hogy az addig keveset termő tövek szép nagy fürtöket nevelnek. Nálunk azonban a rézgálic mellőzésével kezdett egyre jobban károsítania lisztharmat. Sok régi szőlősgazda megerősíti, hogy 30-40 évvel ezelőtt a peronoszpóra volt a szőlő legveszélyesebb betegsége, mára már a lisztharmat pusztít leginkább. Azért is érdekes ez, mivel a rezet mindenhol úgy jellemzik, hogy a lisztharmat ellen hatástalan. Érdekes lenne komolyabban tanulmányozni, hogy vajon az időjárás változásai, az egyre melegebb és szárazabb nyarak okozzák-e ezt, vagy a növényvédelemnek van ilyen hatása. De talán szerepe volt annak is, hogy régen a leveleket szinte tökéletesen beszórták, az egész növényt tökéletesen bevonta a permetszer. Míg a rézgálicot pontosan kimérték, az oltott meszet csak úgy „szemre” keverték be. A lé kémhatása lúgos volt, és tudnivaló, hogy a gombaspórák a lúgos környezetben nem, vagy nehezen csíráznak, azaz a lisztharmat nem tudott érvényesülni a tökéletesen bevont felületen.

Jelenleg a réz hatóanyagú készítményekben a réz több formában van jelen. A rézgálicban rézszulfát van, rézhidroxid a Cuprozin Progressben, Funguran Progressben, Champion 50 WG-ben, Kocide2000-ben. A rézoxiklorid a Coprocaffaro Microban, Flowbrixben, Kuprikol 50-ben, a réz-oxid pedig a Nordox 75 WG-ben (Magyarországon). A gyártók igyekeznek megtalálni azokat a formákat, amelyek kevésbé bántják a növényt, a hatásuk pedig megfelelő. Újabban a kijuttatható réz mennyiségének korlátozása céljából a réz minimumra csökkentése a cél, persze a legjobb hatás elérése mellett.

Mi mindenre használhatók a rézkészítmények? Gyümölcsösben: kajszibarackra, őszibarackra, almatermésűekre, cseresznyére, meggyre, dióra, szamócára, szilvára, szőlőre.

Zöldségekben: babra, hagymára, paprikára, paradicsomra, póréra, spárgára, uborkára, tökfélékre, burgonyára, továbbá dísznövényekre. Burgonyában, paradicsomban a burgonyavész (3. kép), őszibarackban a levélfodrosodás (4. kép), szőlőben a peronoszpóra (5. kép) ellen még ma is ez a legbiztosabb védelem.

3. kép
4. kép
5. kép

A hagyományos bordói lé elkészítésének receptje:

10 liter 2%-os oldathoz 20 dkg rézgálicot kell feloldani 5 liter vízben. Egy másik edényben 5 liter vízben 20 dkg oltott meszet kell elkeverni, majd a gálicos oldatot öntjük a mészoldathoz, és nem fordítva, mert kicsapódik. Az oldat készítésére ne használjunk fém edényt! Használat előtt alaposan szűrjük meg. A bordói levet 0,5–1–2%-o koncentrációban használhatjuk.

Kép és szöveg: Sedliakné György Ilona

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda decemberi száma

A téli időszakban esedékes tennivalók összefoglalója mellett a Jó Gazda decemberi száma foglalkozik a gyakorlatilag …