Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Beporzók nélkül nagyon szegényes lenne az étlapunk és sivár a környezetünk, hiszen épp nekik köszönhetjük termesztett növényeink kétharmadát, az élelmiszereink harmadát. 2018 óta május 20-a a méhek világnapja. Az Egyesült Nemzetek Szervezete így próbálja felhívni a világ figyelmét a beporzást végző rovarokra, s azon belül is a háziméhekre és a méhalkatúakra.
A méhek kulcsszerepet töltenek be a növények beporzásában. A virágos növények 87 százaléka igényli a beporzók közreműködését a termés- és/vagy magképzéshez. A száz leggyakoribb haszonnövény 70 százalékának beporzását rovarok végzik. Sajnos, az elmúlt évtizedekben beporzók tömege tűnt el a Föld színéról – figyelmeztetett előadásában Vásárhelyi Tamás biológus, rovarász. Elmondta: a német kutatók már 2017-ben megkongatták a vészharangot, mert vizsgálataik szerint 27 év alatt negyedére (!) csökkent a rovarok száma 63 kis természetvédelmi területen Németországban. 2018-ban már azt taglalták a kutatók a Biological Conservation c. lapban, hogy a rovarok 40 százalékát a kihalás fenyegeti, miközben évente 2,5 százalékkal csökken a rovartömeg a Földön. A pusztulás okai a következők: az élőhely változása, az intenzív mezőgazdasági termelés, a nagymértékű környezetszennyezés és vegyszerhasználat, az invazív fajok és a patogének elterjedése, valamint a klímaváltozás.
A rovar- és méhpusztulás globális probléma. Dél-Angliában például már 1988-ban kihaltak a rövidszőrű poszméhek. Néhány évvel ezelőtt Svédországból importáltak 50 anyát abban a reményben, hogy ismét meghonosodik ez a faj a szigetország területén. Kínában még tragikusabb a helyzet. Szecsuán tartományban egyáltalán nincsenek méhek, se virágzó növények. Mint azt Fercsik Mariann fotóművész is megörökítette, a helyi gyümölcstermesztők már harminc éve bambuszszálra erősített csirketoll segítségével porozzák be az alma- és körtefák virágait. Hellyel-közzel speciális drónokat is bevetnek, amelyek lényegesen gyorsabban és olcsóbban képesek a munka elvégzésére. Így is sok bonyodalommal jár a megfelelő pollen előkészítése, lévén, hogy a termesztett almák, de főleg a körték többnyire nem önporzók, keresztbeporzást igényelnek. Ahhoz, hogy legyen megfelelő mennyiségű és fajtájú virágpor, az előző évben begyűjtött porzókból kiszedik a virágporokat, két napig kíméletesen szárítják, majd a fák minden virágát beporozzák.
Európában is rohamosan csökken a vadon élő beporzók száma. Tízből egy méh- és lepkefaj már ma is a kihalás szélén van – olvasható az Uniós kezdeményezés a beporzókról c. kiadványban, amely egyebek között azt taglalja, miként lehetne élőhelyek kialakításával visszafordítani a folyamatot. Szakértők szerint a beporzóknak (méheknek, zengőlegyeknek, pillangóknak, darazsaknak) olyan sok fajból álló virágzó felületeket kellene kialakítani városi aglomerációban és vidéken, amelyek sokáig kínálnak változatos élelemforrást és búvóhelyet számukra. A beporzóknak egyszerűen azzal is lehet segíteni, hogy nem kaszáljuk le hetente a füvet, hanem engedjük a virágok kifejlődését. De ültethetünk virágokat cserépbe, virágágyásokba, készíthetünk a beporzók számára menedéket, kínálhatunk nekik ivóvizet. A háziméheket nem kell védetté nyilvánítani, tartásukat négyzetkilométerre korlátozni, ahogy azt egyes kormánypárti honatyák tervezik. Ha a hazai méhészszervezetek tiltakozása ellenére mégis fabrikálnak valamilyen jogszabályt, akkor annak arra kellene fókuszálnia, miként lehetne növelni a zöld sávokat, hogyan lehetne ösztönözni a mezőgazdasági termelőket arra, hogy ne termesszenek egy helyen nagy parcellákon például repcét, mert ez a növény csak rövid ideig nyújt beporzóinknak bőséges táplálékot, elvirágzás után koplalásra vannak ítélve vagy nagyon messzire kell repülniük, hogy élelemhez jussanak.
Gágyor Alíz
