Digitális kihívások

Annak ellenére, hogy a hozzáértők úgy tartják, a mezőgazdaságban a digitalizáció alkalmazásának és kihasználásának egyelőre még nagyon a kezdetén járunk (legalábbis nálunk), abban biztosak lehetünk, hogy a folyamat feltartóztathatatlanul végigvonul nemcsak ezen az ágazaton, hanem gyakorlatilag az élet minden területén. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy kihasználása ebben az ágazatban is nagyon komoly versenyelőnyt jelent majd azokkal szemben, akik ragaszkodnak a hagyományos analóg elveken és adatokon alapuló gazdálkodáshoz.  Mert bár egyelőre még mindig az erőforrások elérhetősége és hozzáférhetősége határozza meg a termelési szintek fenntartását, illetve fejlesztését, a 21. század már alapjában véve az információk százada lesz, ezek birtoklása és magas szintű feldolgozása lesz az alapja a további fejlődésnek és a gazdasági hatalomnak is. Jóllehet az adatok ezután sem helyettesítik a vetőmagot, sem a műtrágyát, de az információk hiányát sem lehet majd többlet belépő anyaggal kompenzálni.

Éppen ezért lenne fontos, hogy az elkövetkező időszakra kidolgozandó fejlesztési stratégiák ne csak az ágazat mindennapos időszerű problémáira keressék a rövidebb-hosszabb távú válaszokat, hanem a már zajló ún. 4. ipari forradalom kihívásaira is helyspecifikus megoldásokat kínáljanak. Összehangolt kommunikációs csatornák, egyszerűsített, intuitív módon használható döntéstámogató szoftverek, különböző intelligens szenzorok, autonóm munkagépek és drónok alkalmazása, ma még csak különlegességként jelenik meg, de nincs messze az idő, amikor mindezek a mindennapi gyakorlat és a földön gazdálkodók életének is szerves részeivé válnak. Az ezekre való felkészülés és befogadási készség kialakítása minden bizonnyal túllép az ágazati kereteken. A kérdés már csak az, hogy az alkalmazott mesterséges intelligenciák adatbázisában jut-e még hely a szülőföld megtartó erejét prezentáló és kihasználó felhasználói program futtatásának.