Bőzsírú mangalica – a göndör szőrű disznó

A felvidéki sertéstenyésztők körében egyre népszerűbb a mangalica, és ez nem véletlen, ugyanis ez a világon az egyetlen göndör szőrű disznófajtája.

Magyarország után Felvidéken is növekszik a mangalicatartási szándék, hiszen ez az egyik legigénytelenebb sertésfajta, ezért kinti állattartásra kiválóan alkalmas. Tartása nem jár túl nagy költséggel, bár az állatok jóval lassabban növekednek, mint az istállóban tartott állatok, ami azt jelenti, hogy később lehet értéskesítenő őket, de valójában a minőség pótolja az esetleges lemaradást. Nem szükséges drága tápokat venni, elég neki a fű, a takarmánytök, a hullott gyümölcs, a burgonya, szemben a nagy fehér sertéssel, mely igényesebb a táplálékra és a körülményekre, valamint a tartás módjára is. Azoknak a gazdáknak, akik kevesebb pénzt akarnak tápokra költeni, mindenképpen megéri ezzel az állattal foglalkozniuk. Télre elég neki a jó minőségű lucernaszéna. Emellett ez a fajta jól bírja a hideg, kemény időjárást: télen a mínusz 20 fokot is könnyen elviseli. A mangalica másfél-két év alatt a kétmázsás vágósúlyt is elérheti, húsa sütés-főzés közben nem ugrik össze, ami mindenképpen előnyt jelent. Betegségekkel szemben ellenálló, de fontos, hogy a gazda beadassa az állatoknak a szükséges védőoltásokat. Érdekesség, hogy a szabadtéri tartásnál erős kötődés alakul ki a mangalicáknál, nagyon összetartó, ragaszkodó állatok. A más fajtájú sertéseket egyszerűen kiközösítik. A piaci kereslet a fajta iránt igen nagy. A mangalica malacainak ára általában a normál házi sertések árának háromszorosa. Kicsit borsos ugyan, de a fajta húsából készült finomságok egészségesebbek is. A mangalica közepes termetű fajta. Egy kifejlett hároméves kan 150–170 kg, amíg egy húshibrid sertés ennyi idős korára elérheti akár a 3–4 mázsát is. Az állat évente kétszer fialhat. Igaz ugyan, hogy a többi sertéstől eltérően lényegesen kevesebb, általában 4–8 csíkos malacot ellik. A mangalica malacok 7-8 hetesen érik el a 6–8 kg-os tömeget, és ekkor is lassabban fejlődnek, mint a modern sertésfajták egyedei. Nagyjából ekkorra tűnik el róluk a csíkosság is. Egy 150–160 kilós hízó akár 70 liter kisütött zsírt is adhat a hús és a szalonna mellett. Ebből is látható, hogy a mangalica a világ legzsírosabb sertése. A mangalica húsából kiváló kolbász készül, függetlenül attól, hogy füstölt, szárított vagy hagyományos kolbászról beszélünk-e. A szopósmalacok zsenge húsa a legkiválóbb csemege. A mangalica zsírtermelő-képessége minden fajtáét felülmúlja. Talán sosem lesz versenytársa a jól ismert házi sertésnek, de még mindig számos előnye van: a telítetlen zsírsavaknak köszönhetően könnyebben emészthető, úgyhogy azoknak sem okoz nehézséget, akik eddig nem szerették a sertéshúst. Összefoglalva tehát, a mangalica valódi áldás lehet azoknak, akik nem tudják feladni a sertéshús fogyasztását, de szeretnének egészségesen étkezni, mert ez a kedves, göndör szőrű állat előkelő helyet harcolt ki a gasztronómiában.

-pint-

Képek forrás: Wikipédia

About jogazda.com

Cikkajánló

Semo zöldségújdonságok, biostimulátorok és biológiai növényvédelem

A Semo Smržice csehországi zöldségnemesítő és vetőmagforgalmazó cég valamint szlovákiai partnere a somorjai Agrotrans szervezésében …