Mivel térségünkben nem ritkák a kései tavaszi, sőt a májusi fagyok, amelyek különösen nagy károkat okozhatnak a gyümölcsösökben, ezért a szakemberek különböző eljárásokat és módszereket vizsgálnak a fagyhatások kedvezőtlen következményeinek ellensúlyozására, vagy kivédésére. Lapunk előző számaiban már ismertettük a tavaszi fagyok elleni védekezés különböző formáit, ebben a cikkben egy növényvédelmi …

A térségünkben nagyon sokféle gyümölcstermő növény él vadon, mint például a málna, a szeder, a som, a kökény, a berkenye, a bodza az erdei és a mezei szamóca. Ide sorolható még a vadkörte, a vadalma és a vadcseresznye valamint a vadmeggy (Cerasus vulgaris) is. Érett gyümölcsének a magjából kelnek ki …

A vírusok okozta betegségek a növényeken is nagy károkat okozhatnak. A védekezés legjobb módja itt is a megelőzés. A szervezet életképessége, genetikai tulajdonságai határozzák meg, hogyan tud megbirkózni ezzel az ellenféllel. A növények között is vannak olyanok, amelyek észre sem veszik a szervezetükben élő vírusokat, mások képtelenek hosszú távon együtt …

A bársonyvirágot, ismertebb nevén a büdöskét a zöldségeskert vetésforgójába növényvédelmi szempontból fontos lehet beilleszteni. Ugyanis jelentősen csökkenti a gyökereken károsító fonálférgek számát a talajban. A növénynek sokak számára kellemetlen az illata, azonban erős szaga távol tartja a kártevőket, megvédi a növényeket, így a biokerteknek is kedvenc növényévé vált. A sárgarépán …

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium tájékoztatója alapján a vidékfejlesztési terv programidőszakának és költségvetésének bővítésével összhangban, amelyet az Európai Újjáépítési Program forrásaiból fognak finanszírozni,  idén májustól négy új beruházási pályázat kiírását tervezi a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatba. A beruházási támogatások többek között az ágazati vállalatok együttműködését és azon kis mezőgazdasági vállalkozások helyzetének javítását szolgálják, amelyek eddig nem …

Kutatók szerint, ha a gyümölcshullások okait ismerjük, azokat mesterséges beavatkozásokkal a termesztők éppen úgy befolyásolhatják, mint a virágok keletkezését. Gyakorlatból ismert tény, hogy nem minden virágból lesz gyümölcs. Lehullhatnak a virágok, elvirágzás után a különböző fejlettségi állapotú gyümölcskezdeményezések, a félig kifejlődött vagy érés előtt álló gyümölcsök. Megfigyelések szerint a gyümölcshullásoknak …

A burgonya gazdaságos termesztésében nagy kihívást jelentenek az utóbbi években felmerülő vegyszerbetiltások, a levegő növekvő széndioxid-tartalma a globális felmelegedés árnyékában. Az éghajlati feltételek nem optimálisak. A kevés nyári csapadék és a gyakori hőségperiódusok miatt a burgonya vegetatív fejlődése hamar leáll, ezért öntözés nélkül a nyugat-európai termésszinteket hazánkban nem lehet elérni. …

Ha az egészséges virágokból már kialakultak a terméskezdemények, az egyes gyümölcsfajoknál, azt tapasztalhatjuk, hogy a fejlődő gyümölcsök szorosan állnak egymás mellett és akadályozzák egymás fejlődését. Ezért az alma, a körte, a sárgabarack, az őszibarack és a nektarin fákon kifejezetten ajánlott elvégezni a gyümölcsritkítást és a gyümölcsöket annyira kell megritkítani, hogy …

A kaliforniai típusú paprikafajták szabadföldi termesztésre, tavaszi és őszi hajtatásra egyaránt alkalmasak. A hajtatásra szánt palánták kiültetése fehérbimbós állapotban történik. A növényállomány sűrűsége 3,5–4,5 db/m. Korai kiültetésre 8–10-es cserépbe telepített palánta, későbbi kiültetésre a 7,5×7,5-es vagy 6×6-os tápkockába ültetett palánta is elegendő. Hidegfóliás kiültetés előtt 7–10 napig a palántákat edzeni …

A kikelt napos libát megfelelően előkészített, kimeszelt, fertőtlenített, bealmozott, felfűtött előnevelőben fogadjuk. Csak egészséges, életerős napos libákat vegyünk át. Ezek általában 100—140 grammos (de minimálisan 80 grammos), nyitott, élénk szemű, fényes pihéjű, zárt köldökű, élénk mozgású állatok. A napos liba egészségi állapotát már a törzsállományokban meg kell alapozni. Bizonyos fertőző …