A szőlő feketerothadása és a kezelése

Kórokozója a Guignardia bidwellii Észak-Amerikában őshonos (ahol 1853-ban azonosították), de újabban erősen terjed a világ több részén is (Európában, Dél-Amerikában és Ázsiában). Európában a 19. század végén (1885-ben) találták meg, de kártételt gyakorlatilag csak a 20. század végétől okoz.

A betegség főleg a rezisztens szőlőket kezdte támadni, hagyományos szőlőfajtákon sokkoló mértékű, járványszerű fellépését 2010-ben tapasztalták, sajnos azóta egyre erősödik. Valamennyi termesztett szőlő, de a Vitis vinifera fajták is fogékonyak a feketerothadásra. Gazdanövénye még a szőlőfélék családjába tartozó AmpelopsisCissus, és a Parthenocissus. A szőlő minden fiatal zöld részét fertőzi (levél, levélnyél, hajtástengely, fürtkocsány, bogyók), de a legsúlyosabban a fürtöket károsítja.

Meleg, csapadékos időjárási körülmények között a legveszélyesebb, mert akár 80-100 %-os termésveszteséget is okozhat. Tünetei a leveleken leginkább perzselés tüneteihez hasonlítanak, amelyek szabálytalan alakú, elszórt, különálló, súlyosabb esetben a levél jelentős felületét fedő, egymásba érő, sötét határvonallal szegélyezett nekrotikus foltok. A fertőzés után kb. 2 héttel fényes-fekete, gömb alakú termőtestek (piknídiumok) alakulnak ki a foltokban, közvetlenül a bőrszövet alatt, köralakban rendeződve. A levélnyél, a hajtástengely és a fürtkocsány fertőződésekor szabálytalan alakú, hosszanti lefutású, sötétlila-fekete, szövetbe süppedő foltok alakulnak ki. A termőtestek ezekben is kifejlődhetnek. A bogyók, fürtök megbetegedése okozza a legsúlyosabb kárt. A fertőzött bogyók kezdetben világos csokoládébarna színe később sötétbarnára változik. A tünetes bogyók a fertőzési ponttól kiindulva erősen töppednek, zsugorodnak, végül szénfeketére mumifikálódnak. Az ilyen bogyók felülete, szabad szemmel is jól láthatóan és tapinthatóan dudoros, érdes, a bőrszövet alatt kifejlődő, kezdetben körkörösen rendeződött, fekete termőtestek tömegétől.

A tünetek hasonlósága és különbözősége

A feketerothadás tüneteit gyakran tévesztik össze más betegséggel. A helyes diagnózis felállításhoz kíván segítséget adni az alábbi tünet-összehasonlítás.

  1. A szürkerothadással összehasonlítva, több megkülönböztető jellemzőt is ki kell emelni. Bár ezt a betegséget is rothadásnak nevezzük, valójában nem következik be lágy szövetrothadás, mint a Botrytisesetében. Épp ellenkezőleg, a feketerothadásos bogyók szövete már kezdeti állapotában is sötétebb, szívós, feszes, a gyors vízvesztés miatt zsugorodás, megkeményedés, mumifikálódás zajlik le. A bogyókon penészgyep nincs, de a bőrszövetben apró, fényes-fekete termőtestek fejlődnek.
  2. Gyakran tévesztik össze a fakórothadással is, pedig a legjellemzőbb megkülönböztető bélyegre a betegségek neve is utal. A fakórothadásos bogyók, fürtrészek, végső töppedt állapotban is megőrzik (fehér fajtáknál) fakósárga vagy (kék szőlőknél) tejeskávé színüket. A bőrszövetben fejlődő termőtestek (piknídiumok) is barna színűek, nem feketék. Jellemző továbbá, hogy a fakórothadásos bogyókban a magvak felületén is kifejlődnek a termőtestek, míg a feketerothadás esetében nincs piknídium a maghéjon.
  3. A feketerothadásos bogyók, fürtrészek látszólag összetéveszthetők a peronoszpóra miatt meglilult, összeszáradt bogyókkal is, de nagy különbség, hogy a feketerothadásos mumifikálódott bogyók felülete érdes. Még határozottabb megkülönböztető bélyeg, hogy a peronoszpórás elszáradt bogyók érintésre könnyen kiperegnek a fürtből, a fekerothadásos mumifikálódott bogyók, fürtrészek viszont oly erősen ragaszkodnak a tőkéhez, hogy csak metszőollóval választhatók el attól.

A szőlő feketerothadás életciklusa, a fertőzés körülményei

A kórokozó a talajra hullott vagy a tőkén maradt fertőzött, mumifikálódott növényi részekben kialakult ivaros termőtestekkel telel át. A gomba 2 évig is életképes marad a fertőzött növényi részekben. Tavasszal csapadék szükséges a fertőzést elindító aszkospórák kiszabadulásához. Az aszkospórák lassan (36-48 óra alatt) csíráznak. A gomba 7-32 oC között fertőz. A kórokozó behatoláshoz legalább 24 órás levélnedvesség szükséges. Amerikai kutatók szoros összefüggést találtak a hőmérséklet és a levélnedvesség-tartam között. A fertőzés bekövetkezésére az optimális hőmérséklet 21-24 oC, és 7 órás levélnedvesség-tartam. Ettől alacsonyabb vagy magasabb hőmérséklethez hosszabb levélnedvesség-tartam szükséges (1. táblázat).

  1. táblázat: Szőlő feketerothadás fertőzés kialakulásához  – különböző hőmérséklet esetén – szükséges levélnedvesség-tartam hossza (R.A. Spotts, Ohio State University)

A fertőzésre a teljes méretet el nem ért, hajtáscsúcsi fiatal levelek a legfogékonyabbak. A kifejlett, alsóbb helyzetű (6. nódusz alatti), idősebb levelek ellenállók. A fürtök érzékenysége a virágsapkák leválásakor kezdődik és zsendülésig tart, de tünet csak a fejlettebb kb. zöldborsó nagyságú bogyókon jelenik meg. A fürtök legveszélyeztetettebb időszaka a virágzás kezdetétől a virágzás befejeződése utáni 6-7 hét. A fertőzés után kb. 2 héttel várható mind a levél-, mind a bogyótünet megjelenése. A tünetmegjelenés, vagyis az inkubációs idő hossza nagyban függ a hőmérséklettől és a növényi részek érzékenységi állapotától, korától. A hőmérséklet-emelkedéssel rövidül az inkubációs idő (10 oC-on 35 nap, míg 22 oC-on 10 nap). A fürtzáródás idejéig azonos hosszúságú a lappangási idő levélen és fürtön, de később eltérő lehet a bogyók érzékenysége. A fogékonysági állapot végéhez közeli fertőzés esetén akár több (4-5) hétre is elnyúlhat az inkubációs idő.

Tartósan csapadékos, meleg időjárás esetén a további fertőzések kiváltói a fertőzött szövetekben fejlődött termőtestekből (piknídiumokból) kiszóródó ún. nyári spórák (piknokonídumok), melyeknek rövid (10-15 óra) a csírázási ideje.

A tavaszi fertőzés alapfeltétele megegyezik a peronoszpóra primer fertőzést kiváltó oospórák csírázási és a lisztharmat ivaros-aszkospórás primer fertőzés körülményeivel. Ezért a bogyók, fürtök érzékenységi időszaka is egybeesik, és ebből következően azonos körülmények között, egyszerre fertőzheti a szőlőt mind a három kórokozó.

Védekezési lehetőségek

A feketerothadás ellen, megelőző kezeléseknek van értelme, agrotechnikai és a megelőző védekezési módok együttes alkalmazásával lehetünk eredményesek. A beavatkozások célja, a fertőző anyag felhalmozódásának megakadályozása minden lehetséges eszközzel, mert nem az adott évi inokulum mennyisége, hanem a több év során felszaporodott fertőzőanyag-tömeg jelent járványveszélyt!

Agrotechnikai eljárások

  • A metszés során a tőkén maradt mumifikálódott fürtrészek levágásával, elégetésével, a metszés után elvégzett talajműveléssel a földre hullott fertőzött növénymaradványok talajba forgatásával és a talaj Trifenderes kezelésével kritikus szint alá csökkenthető a kiindulási fertőzőanyag mennyisége.
  • Szellős, vékony lombfal kialakításával és a sorok gyommentesen tartásával biztosítható a lombozat gyors felszáradása, ezáltal csökkenthető a fertőzési veszély.

Védekezési lehetőségek

Ellentétben a többi kórokozóval, a feketerothadás ellen a hosszú lappangási ideje miatt, a fertőződés után már nem eredményes a védekezés. Virágzás kezdete előtt kell elkezdeni a permetezést, mert vagy felerősítjük a növényt PlanTonik és amazoN keverékével, hogy a szőlő ne engedje be magába a fertőzést. Illetve a virágzás közben kezeljük Chitopron5% és amazoN keverékével a virágzásban erősítve a növényünk ellenállását. Az amazoN egy filmet képez a növényen, így a frissen kötődött bogyók teljes védőfilm bevonatban lesznek. Elvirágzás utáni kezeléseket a fürtök legérzékenyebb időszaka alatt – a teljes virágzástól (virágsapkák lehullásától) az azt követő 6 -7 (szélsőséges esetben 10) hétig szükséges! Védekezésre három készítményt találtunk jól működőnek, melyek még újak a köztudatban, de már széleskörűen alkalmazzák a világban peronoszpóra és/vagy a lisztharmat és a botritisz ellen:

  1. Az amazoN egy Bacillus mojavensis hatóanyagú készítmény, általában kiváló hatásúnak tartják lisztharmat és feketerothadás ellen is. (Csakis megelőzésként kell használni). Hatásmechanizmusából kiindulva jól kötődik a viaszréteghez levélen és bogyón, jól követi a felületnövekedést, ezért hosszú (akár 2 hét) a hatástartama. Persze nagy nyomásnál érdemes gyakrabban használni, akár keverékekben is.
  2. A PlanTonic fűzfa és csalán növényi kivonatok keveréke, sőt vizes és olajos formában. Ami viszont biztosítja a kontakt hatást is és az immunrendszer beindításának a mobilizálását, gyors felszívódása révén képes blokkolni a kórfolyamatot, és a tünetkifejlődést levélen és bogyón egyaránt, ezért megkésve is permetezhető a fertőzés kezdetén. A vizsgálatok során szerzett tapasztalatok arra mutatnak preventív hatás jól javítható az amazoN szerrel együtt alkalmazva.
  3. A nagykoncentrációs BiokaUrtica csalánkivonat kiváló preventív és segít a kuratív hatás elérésében levélen és fürtön is. A virágsapkák lehullása után alkalmazva főleg keverékekben PlanTonic vagy amazoN -nal megbízható védelmet nyújt. (forrás: agroforum)  -tam-

 

About jogazda.com

Cikkajánló

Madáreledel vagy seprű

Amikor pár évvel ezelőtt a globális klímaváltozás negatív következményeinek egyértelmű jeleire hivatkozva több cikkben is …