A szlovákiai falugazdász mozgalom tapasztalatai

A gazdáknak szükségük van korrekt szakmai információkra

Gyakorlatilag egy termelői szezon során szerzett tapasztalatokkal a hátuk mögött ültünk le beszélgetni a szlovákiai falugazdász mozgalom három fiatal tagjával, Bodon Dáviddal, Tankó Tamással és Varga Árpáddal, akik a losonci és a rimaszombati térségben gazdálkodó mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kisgazdákkal vették fel és tartják a kapcsolatot. Azért, hogy górcső alá vegyük a magyarországi mintára épülő nálunk is beindított szakmai tanácsadó szolgáltatás keretében eddig összegyűjtött tapasztalataikat és benyomásaikat. A Szlovákiai Agrárkamara szakmai felügyelete alatt szerveződő ingyenes tanácsadó szolgálat képviselői már beszélgetésünk elején leszögezték, hogy nálunk ez a mozgalom egyelőre még csak gyerekcipőben jár, legalábbis a hasonló magyarországi szervezethez viszonyítva, ami már több mint tíz éves tapasztalatokkal rendelkezik.

A falugazdász mozgalom szlovákiai hálózatának legfontosabb célkitűzései között a gazdák nemzeti, anyaországi, vagy EU-s pályázati lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatása és az ezt célzó rendezvények megszervezése mellett a pályázati dokumentumok összeállításában és ellenőrzésében való segítségnyújtás, a gazdáknak nyújtott szakmai tanácsadás, a beszerzési és értékesítési árakkal kapcsolatos időszerű információk ismertetése, értékesítési csatornák felkutatása, felvásárlási központokkal való kapcsolatfelvétel és a gazdák ezzel kapcsolatos tájékoztatása szerepel. A falugazdászok egyúttal a gazdák és a vidéki lakosság által megfogalmazott kérdéseket, problémákat is összegyűjtik, és ezeket a megfelelő intézményekhez és szakmai szervezetekhez továbbítják. Feladatuknak tartják tájékoztatni, segíteni a gazdákat a közvetlen támogatások és a közvetett pályázati kifizetések feltételeiről, valamint a földtörvényben történő változásokról.

„A falugazdász mozgalom Szlovákiában 2018 őszén indult, mi a tevékenységünket a Szent István Egyetemen által Karván tartott továbbképzés után kezdtük, ahol elsősorban a pályázatírással kapcsolatos információkkal ismerkedhettünk meg részletesebben. A kezdeti tapogatózások után idén az ún. zöld üzemanyaggal (zöld nafta) kapcsolatos támogatások iránt megnyilvánuló fokozott érdeklődés nyomán kerültünk az itteni kisgazdák látó- és érdeklődési körébe – kezdte Bodon Dávid a bemutatkozást. – Ennek a támogatási sémának a kapcsán kezdtek el egyre többen hívni bennünket a gazdák, hogy a vele kapcsolatos feltételekkel részletesebben is megismerkedjenek. A kifizető ügynökségben ugyanis azzal fogadták őket, hogy az ügynökség nem tanácsadó irodaként működik, vagyis a folyamatba való belépés egyes lépéseiről, nevezetesen hogyan kell kitölteni a dokumentumokat, milyen formában lehet regisztrálni, stb. mi tájékoztattuk részletesen a hozzánk forduló érdeklődőket. A feltételek között ugyanis lényeges volt, hogy a támogatást kérvényezőknek előbb be kellett magukat regisztrálni egy külön ügynökségnél, és később már csak azok igényelhetik a támogatást, akik itt nyilvántartásba lettek véve. Szerencsére, mi már fel voltunk készülve ezekre a kérdésekre, hiszen a Szlovákiai Agrárkamara központjából naprakészen kapjuk az információkat az időszerű témákról, azok kezelésével kapcsolatos teendőkről, így segíteni tudtunk a megoldásban. Ami azért is fontos, mert úgy hírlik, hogy a későbbiek során a közvetlen támogatásokat is ehhez hasonló módon lehet majd lehívni.”

„A támogatási források igényléséhez, a dokumentumok kitöltéséhez nyújtott segítség mellett az ún. GSAA számítógépes területazonosítási rendszer, annak részletes, felhasználói szintű kezeléséhez szükséges információkkal is próbálunk segítséget nyújtani a hozzánk forduló gazdáknak. Ezt elsősorban az idősebb, a számítógépek kezeléséhez kevésbé értők igénylik és értékelik – vette át a szót Tankó Tamás. – Az egyes parcellák pontos helyének, határvonalainak meghatározása, berajzolása ugyanis még mindig rejteget magában „titkokat”, pontatlanságokat, amelyek pontosításával, illetve egyértelműsítésével elejét vehetjük a későbbi akár pereskedésig fajuló vitáknak. A mérésekhez megvannak a megfelelő digitális eszközeink, amelyekkel az esetleges vitás kérdések rendezéséhez előzetesen megfelelő és releváns információkat tudunk nyújtani.”

Amint megtudtuk, az említett két járásban hozzávetőlegesen 100-150 kistermelővel, gazdálkodóval vannak kapcsolatban. Varga Árpád még „új fiú”, alig néhány hónapja tagja a hálózatnak, elmondása szerint a gazdák igénylik a pontos és szakmailag megalapozott információkat, viszont a napi munka után nincs mindig idejük arra, hogy részletesen tájékozódjanak, esetenként nem is tartanak fontosnak bizonyos információkat. Megtörténik, hogy a mailekben elküldött információkra külön is rá kell kérdezni, elolvasták-e, megértették-e, érdekli-e őket. A kisgazdákat, ebben a térségben elsősorban a támogatásokkal, azok folyósításával, a pályázati feltételekkel, elsősorban a gépi berendezésekre igényelhető források lehívásának lehetőségeivel kapcsolatos információk érdeklik, újabban a zöldség- és gyümölcstermesztés fejlesztése iránt is tapasztalható az érdeklődés.

Beszélgetőpartnereim egyöntetűen vallják, sajnos térségükben a gazdák még nem használják ki kellőképpen az egymás közötti kölcsönös összefogásban rejlő lehetőségeket. Pedig a források költséghatékony kihasználásának esélye a kölcsönös együttműködésben rejlik, nálunk egyelőre még a széthúzás, az „önálló” gazdálkodás mindenhatóságába vetett hit az uralkodó. Ausztriában már három gazda képes úgy együttműködni, hogy az mindannyiuknak előnyös, miközben a közösen vett és használ gépek kihasználtsága a miénknél jóval magasabb szinten van. Nem beszélve a földbérletek terén uralkodó kaotikus és feszült állapotokról, ami tovább fokozza a gazdák egymással szembeni ellenállását. Ezen a téren még sok a tennivaló, s az ifjú falugazdászok bíznak abban, hogy kapcsolattartásuk eredményeként a gazdák közötti korlátokat is sikerül idővel lebontani.

Ezt szolgálja majd az őszi szezon zárásaként és a tavaszi nyitás előtti szakmai ismeretterjesztő programok szervezése is, amelyek szintén fontos részét képezik a munkájuknak. Az idei tavaszon már voltak szakmai rendezvények, ezek szervezésével kapcsolatos tapasztalat, hogy az akcióknak az időpontját úgy kell megválasztani, hogy az megfeleljen a gazdák igényeinek, az időpontok ne ütközzenek egyéb elfoglaltságaikkal. A témákat és az előadókat az aktuális kérdésekhez igazodva határozzák meg. A lényeg, hogy a megfelelő szakmai információk eljussanak a gazdákhoz, hogy azok megoldásokat kínáljanak a fennálló problémáik kezeléséhez, fejlesztési elképzeléseikhez stb. A gazdákkal való napi kapcsolattartás eredményeként meglehetősen széles látókörrel és tapasztalatokkal rendelkeznek az igényeikről. A legfontosabbnak azt tartják, hogy az információk a gazdálkodók minél szélesebb köréhez eljussanak, a szaktárcától származó időszerű tájékoztatást lehetőleg minél hamarabb, általában a megjelenés másnapján, esetenként magyar fordításban, illetve kiegészítő magyarázattal is megkapják. A falugazdász mozgalom képviselőivel való kapcsolatfelvételhez egyébként a Szlovákiai Agrárkamara honlapján (www.aksds.sk) Falugazdász program menüpontjában szerezhetők információk, ahol a területi képviselők jegyzékében megadott telefonszámon illetve e-mail címen vehetik fel velük a kapcsolatot. (A jegyzéket a Jó Gazda idei februári számában is közöltük.- szerk megjegyz.).

Kép és szöveg: szilvássy