Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A bogyósgyümölcsűek közül a háztáji kertekben a szamóca az egyik legkedveltebb és a legelterjedtebb gyümölcs. A megfelelő minőségű termés érdekében a töveket az ágyásokból 2-3 évenként át kell ültetni. Áttelepítéséhez – noha a tényleges műveletet augusztusban végezzük – már ebben a hónapban hozzá kell kezdeni az alapok lerakásához. Ha a meglévő bőven termő állományunkat szeretnénk felújítani, akkor először meg kell jelölünk a valóban szép termést hozó töveket. Ezt megtehetjük úgy, hogy júniusi betakarításkor egy botot szúrunk az egészséges és nagytermésű tövek mellé. Ezek szolgálnak majd alapul az új állomány telepítéséhez, illetve a meglévő állomány javításához. Szedés után a nem megjelölt töveket vagy távolítsuk el az ágyásból, a meghagyott tövek közé pedig adagoljunk komposztot, lazítsuk meg a talajt, szükség esetén öntözzük meg, hogy jó körülmények között fejlődhessenek. Új telepítés esetén a megjelölt egyedeket szedjük fel, és ültessük át őket egy újonnan előkészített ágyásba. Az ágyások talaját ajánlott a legfontosabb tápanyagokkal feltölteni, hogy az állomány az elkövetkező években is megfelelően fejlődhessen. A termesztés során legtöbben a fekete fóliával borított bakhátra telepített szamócára esküsznek, ami kifejezetten alkalmas a szamóca termesztésére. A gyümölcs azonban bakhát nélkül is, csupán a talajra fektetett fekete fólióra ültetve is termeszthető.
A bakháton való eper termesztése során fontos a talaj optimális nedvességének fenntartása. Túlzott nedvesség esetén gyökérfagyást okozhat, míg a szárazság a növények gyökereit pusztíthatja. A talaj megfelelő vízelvezető képességének biztosítása is fontos. A magasabb vízmennyiséggel növelhető a termés mennyisége, de a gyümölcs konzisztenciája, szállíthatósága és íze romlik. Ha rendszeresen túl kevés vízmennyiséget használnak, a növény kisebb gyökérfelületet képezhet, és sófelhalmozódás alakulhat ki a bakháton. A bakhát alatti talaj kiszáradása pedig a talaj felmelegedését és a gyökerek pusztulását okozhatja, ami különösen a július végi – augusztus eleji telepítésekkor gyakori.
Az eper bakháton való termesztése a szamócatermesztésben gyakori technológia, ahol a szamóca töveket fekete fóliával fedett bakhátakra ültetik, így a növények optimális talajnedvességet kapnak. A szamóca számára optimális talajnedvesség a 100-300 hPa közötti értékek között van, és a magasabb 100 hPa-os érték közelében tartva a termés mennyisége 10-15%-kal nő, de a gyümölcs konzisztenciája, szállíthatósága és íze romlik. Ha rendszeresen túl kevés vízmennyiséget használnak, a növény kisebb gyökérfelületet képezhet, és sófelhalmozódás alakulhat ki a bakháton. A bakhát alatti talaj kiszáradása pedig a talaj felmelegedését és a gyökerek pusztulását okozhatja, ami különösen a július végi – augusztus eleji telepítésekkor gyakori.
A talaj előkészítése során szórjunk érett vagy granulált marhatrágyát, öntözzük meg alaposan, majd dolgozzuk be az ágyásba. Granulátum esetén a bedolgozást legalább két héttel az ültetés előtt végezzük el. Ezután tegyünk rá komposztot, majd takarjuk le fóliával, illetve fátyolfóliával. Ez megakadályozza a talaj kiszáradását, a gyomok növekedését, a gyümölcs pedig nem piszkozódik be.
A szamócát jól előkészített laza talajba, vagy a fóliával takart ágyásba ültetjük. A töveket legalább 30-35 cm-re ültessük egymástól, a sortávolság legalább 60 cm legyen. Az ültetés után alaposan öntözzük meg, és hetente legalább háromszor ismételjük meg, különösen az ültetés utáni első napokban. A sorok közé mulcsként szalmát is teríthetünk. (sz-agardin)
