A repce talajának előkészítésekor a vízmegtartás az egyik legfontosabb szempont

A repce a kukoricához vagy búzához képest technológiai szempontból igényes kultúrának számít, kedvező ára miatt az utóbbi években nálunk is egyre többen foglalkoznak vele. A vetésforgóba jól beilleszthető, hiszen korán lekerül a tábláról, és nem zsarolja ki a földet.

Nem érzékeny az előveteményre, de korai vetése miatt a szemeskukorica kizárható az elővetemények közül Önmaga után három évig nem ajánlott vetni, mivel ez nagyon megnövelné a gombás megbetegedések esélyét, és túlságosan megemelné a vegyszerezés költségét. Jó szerkezetű, tápanyagokkal és mésszel jól ellátott talajokat igénye, de agyagos és humuszos homokterületeken is jó eredményeket lehet elérni vele. A rosszabb víztartó képességű, homokos, kavicsos talajokon a növényt azonban érzékenyen érinti, ha a virágzás idején nem kap esőt.

A repce termőképességét alapvetően meghatározza az, hogy az állomány milyen állapotban megy a télbe. Aprómagos, vagyis gondosan előkészített talajt igényel. A talaj és a magágy előkészítése során elsősorban a vízmegtartás szempontjait kell figyelembe venni.

A talaj megfelelő megmunkálásához illetve a szalma bedolgozásához és lebontásához több műveletre van szükség. A tarlómaradványok bomlását nitrogén kijuttatásával segíthetjük. Tarlókezeléssel az árvakelésű magokat és gyomokat is csírázásra késztetjük, ezzel lényegesen csökkenthetjük a későbbi gyomosodás okozta problémákat.

A repce alá általában 20–25 centiméter mélyen dolgozzák át a talajt, ez szántással, vagy kultivátorozással történik, majd a nedvesség minél jobb megőrzése érdekében szükség van a hengerezésre is. Ezzel 1,5–2 cm mélységig tömörítik a talajt, a teteje viszont porhanyós marad, így a talaj cserepesedése megakadályozható.

Az ajánlott vetésmélység általában 3-4 centiméter. Kötöttebb talajokon ennél 1 centiméterrel sekélyebb, lazább talajokon pedig 1 centiméterrel mélyebb vetőágy kialakítása javasolt.

A hatékony repcetermesztés technológiai elemeinek betartása, nevezetesen a megfelelő időben és a frissen eldolgozott talajba való vetés, a megfelelő vetési sűrűség, a kellő tápanyagpótlás, a gyökerek megerősítése a megfelelő terméshozam egyik fontos előfeltétele a sikeres termesztésnek. A szakemberek gyakorlati tapasztalatokra hivatkozva állítják, hogy a 40-60 ezres optimális növénysűrűség mellett az ősszel szükséges tápanyagokat nem közvetlenül a vetéskor, hanem később, október közepétől ajánlott kijuttatni a növényeknek.

A vetésidő és a fajtaválaszték tekintetében a termelők tapasztalata szerint minél később kerül a földbe a mag, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy hibridet kell vetni. A fajták kezdeti fejlődése általában lassúbb, ezért a korábbi vetésidőkre alkalmasabbak. Ezt érdemes figyelembe venni annak érdekében, hogy a tél beálltáig megfelelően fejlett legyen az állomány. A vetés ideje régiók szerint változik, de az augusztus vége és szeptember közepe közötti időpontban a legtöbb repce a földbe kerül.. A növekedésszabályozók alkalmazása is általában annak függvénye, hogy milyen időpontban került elvetésre a mag, hiszen a későbbi vetésű repcét általában már nem kell kezelni a túlnövekedés ellen. Ugyanakkor a kezelés a hormonális változások miatt nemcsak az áttelelésben segíti a növényt, hanem a tavaszi szárazság tűrésében és az oldalhajtások képződésében is kedvező hatásokat vált ki.

A repce vetésére a mechanikus vagy pneumatikus rendszerű, pontos adagolással és jó mélységtartással dolgozó, sűrűsoros kalászosgabona-vetőgépek használhatók. A tapasztalatok szerint a tárcsás csoroszlyával rendelkező vetőgépek mélységtartása és magkihelyezése általában biztonságosabb, mint a csúszócsoroszlyásoké. A repcét nedvesebb körülmények között 2-3 cm-re, szárazabb körülmények között 3-4 cm-re vetik. A vetési mélységet csoroszlyánként kell beállítani a mélységhatároló kerekek és a csoroszlyakarok rugósterhelésének szabályozásával. Az adagolás pontossága a mag méretétől és formájától is függ, ezért érdemes leforgatáspróbát végezni. (sz)

 

About jogazda.com

Cikkajánló

Ezt nektek!…

Sajnos, több mint másfél évtizeddel az unióba való belépésünk után az agrárágazat stratégiai és szerkezetváltási …