A nyitrai Apis Expón jártunk

Valószínűleg minden méhész találkozott már azzal, hogy vásárolt műlépei a kaptárban, esetleg a pergetőben – a szabályosan huzalozott keretek ellenére – leszakadnak, károsodnak, nem bírják a terhet, a meleget, esetleg a méhek nem hajlandók kiépíteni azokat, vagy ha mégis, az anya nem petézik a sejtekbe. Ilyenkor általában a paraffinra, stearinra és egyéb adalékokra szoktunk gyanakodni, melyeket a műlépgyártók kisebb-nagyobb mennyiségben szoktak adagolni a viaszhoz. Mivel a műlép összetételét a vevő nem tudja ellenőrizni, így csak a készítő, forgalmazó becsületére, nyilatkozatára hagyatkozhat. Ezért is fogadták a március 2–3. között megrendezett nyitrai Apis Expóra ellátogató hazai és külföldi méhészek óriási várakozással a szervezők ígéretét, miszerint mindenkinek megvárásra ingyenesen kivizsgálják a vitt műlépét, viaszmintáját.

Nagy adag elszántság és bátorság kell ahhoz, hogy egy magánember, néhány fanatikus segítővel körbevéve – igaz, nagyon profi marketinggel megtámogatva a közösségi médiákban –, hagyományteremtő szándékkal vásárral egybekötött szakmai kiállítást szervezzen. S tegye ezt abban az időszakban, amikor a nagy múltú méhészvásárok (pl. a székesfehérvári) szervezői a megugrott energiaárak és terembérletek miatt ezzel rendre felhagynak. Ráadásul az Apis Expóra nem egy vidéki iskola tornatermében került sor, hanem egy nagy hírű, ugyanakkor méregdrága vásárváros fedett pavilonjában. Michal Černek mindent egy lapra tett: olyan hazai és külföldi kiállítókat, előadókat kért fel és nyert meg, akik tudnak érdekességeket, újdonságokat, újszerű megoldásokat kínálni kis- és profi méhészeknek egyaránt. Így egyebek mellett a vásáron fa- és habkaptárakat, méhesházakat, üveg falú megfigyelő kaptárakat, elektronikus kaptármérlegeket és hűtőboxokat, pergetőket, viaszolvasztókat, saválló méhészeszközöket, a méhészkedés során használatos szerszámokat, mézadagolókat, csomagoló anyagokat gyártó és forgalmazó cégek Szlovákiából, Magyarországról és Csehországból. Ezen túlmenően lehetett kapni tetszetős viaszgyertyákat és viaszgyertya formákat, összecsukható kereteket, szakkönyveket, méz- és méhtermékeket, szellős méhészruhákat gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. Igaz, kevesebb standon, szűkösebb kínálatban, mint ahogy ahhoz Székesfehérváron szokva voltunk, de voltak gyümölcsfacsemeték, mézelő virágú vetőmagok, bemutatásra került egy méhészdaru, a méhek életét megkímélő méhméreg gyűjtő berendezés, mechanikus és akkumulátoros kaptárlift, méhészkocsi, valamint akkumulátoros oxálsav szublimátor is. A rendezvény sikeréhez kellettek a tartalmas előadások is, pl. a méhtermékek gyógyító hatásáról, a mézbor készítéséről, a méhek gondozásáról, a méhméreg gyűjtéséről, a méhészek által a következő idényben meríthető támogatásokról, vagy az immár a szomszédainknál is felbukkant karantén kártevő, az ázsiai lódarázs monitorozásának, csapdázásának, befogásának és likvidálásának lehetőségéről. Az előadás résztvevői ezeket a zömében 3D nyomtatóval készített eszközöket kézbe vehették, megszemlélhették, az egyik standon pedig meg is vásárolhatták.

A várakozásoknak megfelelően a legnagyobb érdeklődés a méhészek körében a viaszminta-elemzés iránt volt. Bár egy-egy minta beltartalmának mérése lézeres spektrométerrel mindössze néhány percig tartott, az expó mindkét napján – kapunyitástól kapuzárásig – hosszú sor kígyózott a stand előtt, ahol a mérést végezték. Volt olyan méhész, aki több viaszmintát is hozott. A szolgáltatást végző trstenái Včelárske potreby cég vezetőjétől, Ľubomír Drgáňtól megtudtuk: cégük is készít műlépeket. A német gyártmányú spektométert azért vásárolták, hogy ellenőrizzék, milyen minőségű viaszt kapnak partnereiktől. A 96 százalékosnál alacsonyabb méhviasz tartalmú alapanyagot már nem fogadják be. Az idei expón csak a beltartalmat, azaz a valódi viasz arányát mérték. Azonban a beszállítóik esetében a viaszban lévő egyéb szennyező anyagokat is figyelik. Egy ilyen vizsgálat azonban lényegesen tovább tart és pénzigényesebb, vásári körülmények között pedig kivitelezhetetlen. A nyitrai rendezvényen ottjártunkig a 88 %-os viaszminta volt a legrosszabb értékű, a legjobb pedig 99,9 %-os volt.

Gágyor Alíz

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda októberi száma

Az őszi kerti teendők összefoglalója mellett a Jó Gazda októberi száma részletesen ismerteti a rebarbara őszi szaporításának …