Ha megfázom, tüsszögök, köhögök, vagy csak egy kis édességre vágyom, az első választásom néhány kanál méz. Időnként lefekvés előtt is kanalazok belőle, hogy az éjszakai alvás pihentetőbb legyen. A kisebb sebekre, hegekre, horzsolásokra, égési sérülésekre, vagy akár a herpeszre is vékony réteg mézet kenünk, mert fertőtlenít és gyógyítja a sebet. Sőt, ismerősöm felfekvésekre és nehezen gyógyuló diabéteszes fekélyekre is keni – az eredmény ámulatba ejtő.
A méznek közel kétszáz ismert összetevője van, az édes ízét adó egyszerű és összetett cukrok mellett vitaminokat, ásványi anyagokat, peptideket, enzimeket, savakat, fehérjéket és antioxidánsokat is tartalmaz. Az összetevők arányát tekintve még fajtán, évjáratokon belül is vannak eltérések, hiszen a méhek egyidejűleg – még fő hordás idején is – sok féle virágról gyűjthetnek. A méz komplex élelmiszer. Azon túl, hogy édes, véd a kórokozókkal szemben, de egyben energizál is, segíti a legyengült szervezet megerősödését, felépülését.
Az egyes mézfajták hatásáról, a gyógyászatban történő felhasználásáról Hevesi Mihály méhész, tanár, szakújságíró a következőket írja: Gyomorfekélyre, vesebántalmakra és a koleszterin csökkentésére a repcemézet javallják. Asztmás tünetekre, bél-, máj-, gyomor- és vesepanaszokra az akácot. (Kedvező cukorösszetételénél, alacsonyabb glikémiás indexénél fogva kis mennyiségben a 2-es típusú cukorbetegek is fogyaszthatják, de ezt ajánlatos konzultálni kezelőorvosukkal is.) Megfázásra, légúti és mandulagyulladásra a legjobb választás a hársméz, ám csak rövid ideig ajánlott fogyasztani, mert enyhén vizelet- és hashajtó. (Mivel a hársméz korlátozhatja a vas felszívódását, ezért a krónikus szívbetegek vagy vérszegénységben szenvedők, valamint a terhesség utolsó szakaszában levők inkább mellőzzék.) A napraforgómézet a természetgyógyászatban szív- és érrendszeri panaszok ellen ajánlják, a vérkeringés javítására kevéske jó minőségű vörösborral is keverik (virágpor hozzáadásával afrodiziakum). Szívbetegeknek, visszereseknek a legjobb választás a barnás árnyalatú, karakteres ízű hajdinaméz, emésztőszervi panaszokra pedig a gesztenyeméz. Az álmatlanságban szenvedőknek akác- vagy a napraforgómézet szokták javallani, lefekvés előtt egy kanálkával elszopogatva. Fogszuvasodástól nem kell tartani, mert akármilyen furcsának tűnik is, a minőségi nyers méz fogyasztása nem rontja a fogakat. Ellenkezőleg, csökkenti a fogszuvasodást okozó baktériumok számát a szájüregben, és javítja a száj baktériumflóráját – írja az American Journal of Dentist c. szaklap.
Egykor a mézet, nagy hígításban, súlyos máj- és vesebetegeknek, csontvelőgyulladásban szenvedőknek – injekció vagy infúzió formájában – intravénásan is adagolták. Az M2 – Woelm és a M2 – Melvin injekció ugyanis hatékonyabb és a páciensre nézve kíméletesebb volt a tisztán szőlőcukoroldatot tartalmazó injekciónál. A Szlovák Apiterápiás Társaság cikke szerint a méz intravénás adagolását ma már csak Afrikában és Ázsiában végzik. Sebkezelésre továbbra is használnak nagy tisztaságú orvosi mézeket, ezeket nagyrészt az Új-Zélandról behozott manukamézből készítik. Mivel ezek méregdrágák, klinikai körülmények között nálunk csak ritkán alkalmazzák. A Szlovák Tudományos Akadémia mézlaboratóriumának munkatársai ugyanakkor kimutatták, hogy Szlovákiában is vannak – akár kereskedelmi forgalomban is – olyan mézek, amelyek antibakteriális hatásukat tekintve vetekszenek a manukamézzel. Ezt az adatot a méhész feltüntetheti a bevizsgált méz csomagolásán, ám amíg a jogrend nem változik, orvosi méz nem lehet belőle. A mézet ugyanis – még szezonon belül is változó összetételénél fogva – nehéz standardizálni, hatóanyag-tartalmát, antibakteriális hatását garantálni.
Gágyor Alíz