A méhek kártevői

Amikor a méhek kártevőirőt van szó, általában csak az állományt legyengítő veszélyes méhbetegségekre, a vírusokat közvetlenül vagy közvetve terjesztő varroa atkákra, esetleg a kaptár közelében portyázó darazsakra gondol mindenki. Pedig méheinknek ennél több „ősellensége” van.

A déli országrészben méhészkedők, de főleg a méhanyákat nevelők réme a színpompás tollazatú gyurgyalag (a hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga, szemsávja, torokszalagja fekete színű). Más néven gyurgyókának, piripiónak vagy méhészmadárnak (Merops apiaster) is emlegetik, májustól szeptemberig fészkel tájainkon. Őshazája a Pireneusi-félsziget és Ázsia, az Urálig és Kasmírig, de költ Északnyugat-Afrikában is. A meleg éghajlatot kedveli. Folyók, tavak meredek oldalában fészkel.

Többnyire hártyás szárnyú rovarokkal: szitakötőkkel, lepkékkel és sáskákkal táplálkozik, ám ahogy arról a neve is árulkodik, előszeretettel fogyasztja a darazsakat, méheket és dongókat is. Enyhén ellenálló a méhszúrással szemben, de mielőtt táplálékát lenyelné, kitépi a fullánkját és a méregmirigyét. Egyes kutatások szerint egy madár akár napi 250 méhet is elpusztít. Egy másik (spanyol) kutatás szerint táplálékának 69,4% – 82%-át a házi méhek teszik ki. A gyurgyalag okozta kár a fészkelőhelytől távol eső helyeken, normális időjárási viszonyok között nem jelentős. Ám amikor hirtelen hidegre, tartósan esősre, vagy éppen nagyon melegre fordul az időjárás, és emiatt az egyéb táplálékforrása eltűnik, a gyurgyalag megjelenik a méhesekben, és a kaptárak közvetlen közelében vadássza le áldozatait. Nálam erre 2023. augusztus elején, és idén májusban volt példa. Nem riasztja el az ember vagy az állat közelsége, de még a madárijesztő sem. Sőt, csaknem nekem repült az egyik, amikor megjelentem a kaptáraknál. A madár nemcsak a kijáró méheket eszi, hanem a párzásra induló méhanyákat is, tetemes károkat okozva ezzel az anyanevelőknek. Az anyák ugyanis nagyobb testüknél fogva lassabban repülnek, mint a dolgozók, ezért könnyű prédát jelentenek.

A gyurgyalag Európában és nálunk is fokozottan védett madár, eszmei értéke 1000 euró, bántani, zavarni, vadászni nem lehet. Tájainkon viszont már több helyen is annyira elszaporodott, hogy a szenckirályfai méhészmúzeum a minap közösségi oldalán felhívást tett közzé. Ebben a madár jelenlétének, egyedszámának és fészkelési helyeinek monitorozására szólítja fel a méhészeket. A közlemény szerint az adatok arra szolgálnak majd, hogy alátámasszák a környezetvédelmi tárcához benyújtandó indítványt, amelyben kárpótlást kérnek az érintett térségben méhészkedőknek. (A méhészmadár előfordulásával kapcsolatos adatok a https://vcelarikinfo.sk/pozorovania/ címen tölthetők fel.)

A gyurgyalagon kívül más ősellenségeik is vannak méheknek. Előszeretettel vadásznak rájuk a fecskék, a vörösbegyek,a rozsdafarkúak, de a gólyák és a seregélyek sem vetik meg őket, főleg, ha élelemszűkében vannak. A hideg, szeles téli idő beköszöntével pedig a harkályok és a cinkék zavarhatják a telelő méhcsaládok nyugalmát. Ezért szoktak a méhészek az utolsó kaptárbontás után madárhálót húzni a kaptárak köré.

Képalá: A színpompás hím eteti a párját (Forrás: Internet)

Gágyor Alíz