A kondicionalitás hátulütői

Remélhetőleg nem véletlenül fogalmazott úgy nemrégiben egy agrárérdekvédelmi szervezet  vezető képviselője, hogy reményei szerint az elkövetkező esztendő már nemcsak az ígéretek, hanem a tényleges cselekedetek éve lesz, amelyben a gazdák és az agrárvállalkozások előtt megcsillantott új lehetőségeket konkrét tettekre, hozzáférhető és hatékonyan kihasználható pénzforrásokra váltják majd.  Tegyük hozzá, hogy az eddigi, korábban nagy hanggal beharangozott ágazatfejlesztési koncepciók sorsa ismeretében (amelyek rövid pályájuk végén általában nyomtalanul tűntek el a feledés homályában) a bizakodás túlontúl merésznek tűnhet. Bár a szaktárca nem titkolt célja, hogy mérsékelje az évtizedek óta beruházási hátrányban levő ágazat forráshiányát, ennek érdekében a magasabb hozzáadott-értéket képviselő feldolgozói és speciális növénytermesztési ágazatokba irányítsa nemcsak az unió által, hanem az állami forrásokból is az eddiginél nagyobb összegekkel kiegészített támogatásokat. Az viszont tagadhatatlan, hogy az új szabályok által behatárolt gazdálkodói környezet fogadtatása a termelők részéről nem volt egyértelműen pozitív, és az év végi szakmai információs rendezvényeken joggal mutattak rá a gyakorlatban nehezen megvalósítható intézkedések szembetűnő pontatlanságaira.

A legtöbb vitás kérdés az ún. kondicionalitás követelményeinek teljesítéséhez kapcsolódik, amelyek a korábbi Jó mezőgazdasági gyakorlat alapelveire épülve a környezetkímélő gazdálkodás szempontjait érvényesítik a támogatásokban, teljesítésük az 1. pillérből folyósított támogatások kifizetésének megkerülhetetlen feltétele. Ráadásul nem külön-külön, hanem az összes követelménynek meg kell majd felelniük az igénylőknek. Megengedőbb a 2. pillérből igényelhető támogatások feltételei tekintetében az új szabályozás, itt már választhatnak a gazdák, teljesítik-e a teljes gazdaságra vonatkozó ökoséma feltételeit, vagy az állatjóléti intézkedésekkel és legeltetéses gazdálkodással kapcsolatos előírásokat.  Természetesen, ha úgy döntenek, hogy nem, akkor az idevonatkozó támogatásokkal sem számolhatnak. Pozitívum, hogy a minisztérium a honlapján gyakorlati kézikönyv formájában próbálja meg összefoglalni az alapvető információkat és konkrét példákkal bemutatni a lehetséges igényléseket. Az új esztendőnek új reményekkel nekivágva, az ideinél sikeresebb időszakot kívánva csak bizakodhatunk abban, hogy az elkövetkező uniós költségvetési időszakra kidolgozott szlovákiai Stratégiai Tervben megfogalmazott célkitűzések beváltják a hozzájuk fűzött reményeket.

Szilvássy László

 

About jogazda.com

Cikkajánló

Az első milla

A hazai mezőgazdaság rendszerváltás utáni „hőskorszakában”, a szabad vállalkozások beindítása valamint az ágazat vagyonának transzformációként …