A gyapottok-bagolylepke

Eredetileg délről vándorolt be, ma már itt is telel

A gyapottok-bagolylepke korábban a déli mediterrán térségből évente vándorolt be a közép-európai régiókba, napjainkban azonban már egyedeinek egy része nálunk is áttelel. Melegkedvelő faj, nagyobb kártételére a meleg, száraz, aszályos években lehet számítani. Polifág kártevő, számtalan kerti és szántóföldi kultúrát képes károsítani, több mint 120 növényfaj tartozik a tápnövényei körébe.

A kártevőnek évente 2-3 nemzedéke fejlődik. Jellemzője, hogy a nemzedékek összemosódnak, így júniustól-augusztusig folyamatos a rajzás, a tojásrakás és a lárvakelés. Nyári időszakban kártevő egyedfejlődése gyors, a tojásállapot 6-8 napig, a lárvaállapot 2-3 hétig, a bábállapot 1,5-2 hétig, az imágóállapot 2 hétig tart. A nyár végi bábokból kora ősszel kifejlődő lepkék még déli irányba vándorolnak a melegebb térségek felé, de a klímaváltozás okozta felmelegedés hatására egy részük itt marad, és a későbbi bábokból már csak a következő évben fejlődik ki lepke. Ezeknek az áttelelő báboknak a nagy része a tél során elpusztul. Az áttelelés báb formájában a talajban történik, mintegy 7-8 cm mélyen. A lepkék tavasszal akkor jönnek elő, amikor ebben a mélységben a talaj hőmérséklete eléri a 16-17 ºC-ot, a levegő középhőmérséklete pedig a 18-20 ºC-ot. A lepke nem okoz számottevő károkat, különböző növényi nedvekkel táplálkozik. A nőstények a tojásaikat lehetőleg a generatív növényi részekre (bimbók, virágok, termés), vagy azok közelébe rakják, leginkább egyesével, esetleg laza csomókba. Egy-egy nőstény lepke 500-3000 db tojást rak. A belőlük kikelő hernyók a virágzatot vagy a termést károsítják, vagy berágnak azokba. A hernyó nagy méretű, hosszúsága akár a 40 mm-t is elérheti. Színe rendkívül változatos, általában barnás vagy zöldes színezetű, de rózsaszínű, vagy akár ibolyás-fekete színű is lehet. Fejlődése során fénykerülő, a kukoricában általában a csuhélevelek alatt a cső végén, vagy a cső felületén folytat rejtett életmódot. A kifejlett hernyó 7-8 cm mélyen bábozódik be a talajban. Bábja sötét- vagy vörösesbarna színű, hossza körülbelül 15-20 mm.

Tömeges rajzásakor csaknem minden növényt megtámad, így gyümölcs- és erdészeti kártevőként is ismertté vált. Főként a növény generatív részeit, azaz a virágot és a termést pusztítja. Ezek hiányában a levélzetet is elfogyaszthatja.

Szántóföldön fő tápnövénye a kukorica. Itt a legnagyobb károkat a helyben fejlődő második és harmadik nemzedék hernyói okozzák. De más növényeket is szívesen fogyaszt. Ilyen a cirok, az őszi káposztarepce, a búza, a napraforgó, a dohány, a bab, a borsó, a szója, a lucernafélék. A zöldségfélék közül főleg a paprikában és a paradicsomban okoznak károkat, úgy, hogy lyukat rágnak a bogyón és belülről kirágják, miközben ürülékükkel fogyaszthatatlanná teszik a termést. Dísznövényekben leggyakrabban a muskátlin és a krizantémon találkozhatunk hernyóinak károsításával. Emellett egyes gyomfajokon is megfigyelték jelenlétét (pl. parlagfű). Kukoricában másodlagos kártétele is jelentős, mert a hernyók rágásukkal utat nyitnak a kukoricacsövön megtelepedő kórokozóknak, olyan mikotoxint termelő gombafajoknak, mint a fuzárium (Fusarium spp.), az aszpergillus (Aspergilus spp.) és a penicillium (Penicilium spp.).

Az ellenük való védekezés nem egyszerű. A cél az, hogy még azelőtt elpusztítsuk a hernyókat, mielőtt befurakodnának a növénybe, a termésbe. Szexferomoncsapdával megjelenésük észlelhető. Tojásrakás időpontjában alkalmazott piretroid hatóanyagú vegyszerekkel történt kezeléssel mérsékelhető a kártételük. Emellett különböző vegyszerek, felszívódó mérgek nélkül is megoldható a védekezés. Erre két környezetbarát megoldás áll rendelkezésre, a petefürkész darazsak alkalmazása, illetve a Bacillus thuringiensis használata.

A petefürkész darazsakat a Trichoplus készítmény formájában lehet beszerezni, mely egy polisztirol kapszulás kiszerelésű termék. Egy-egy kapszulában 1800-2000 fiatal lárva, előbáb, illetve báb állapotú petefürkész darázs található. E darazsak szabad szemmel alig láthatóak, nagyságuk nem haladja meg a 0,5 mm-t. Kifejezetten peteparaziták, azaz kizárólag különböző lepkefajok petéiben képesek kifejlődni. Kiváló szaglásuk segítségével több 10 m-ről is megtalálják a növényre lerakott lepkepetét, és saját petéjüket helyezik beléjük. A kapszulákból kikelő fürkészek csupán 30-40 m-es átmérőjű körön belül mozognak, éppen ezért alkalmazhatóak szabadföldön is.  A polisztirol kapszulákat kettesével, a mellékelt kartonpapír háromszöggel lehet kiakasztani a növények hajtásaira. Nagy terület esetében a dózisa 100 kapszula/ha, de házikertben is kiválóan használhatóak, ott 2-4 kapszulával kell számolni 100 m²-re és egy lepkenemzedék ellen 2-3 kezelés javasolt. Az első kezelésre szolgáló Trichoplus kapszulákat a célkártevő lepke rajzásának kezdetén kell kihelyezni és 7-10 naponként meg kell ismételni.

A Bacillus thuringiensis toxinkristályokat tartalmaz, melyek a fiatal lárva belében feloldódnak, perforálják azt, minek következtében a lárva elpusztul. A készítmény élelmezés egészségügyi várakozási ideje 1 nap, tehát közvetlen szedés előtt is lehet alkalmazni, anélkül, hogy szermaradvány maradna a termésben. A hazai kínálatban a Lepinox Plus és Delfin WG néven áll rendelkezésre ilyen tartalmú szer. Amint a hernyók megeszik, mintegy 30 perc múlva abbahagyják a táplálkozást és 2-3 napon belül elpusztulnak. (ai, uksup, agrinfo, agrunio)