Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Számtalan vizsgálat egyértelműen igazolja, hogy a talajban lévő szerves anyagok feldolgozásában a földigiliszta nélkülözhetetlen szerepet játszik. Ő ugyanis ezekkel táplálkozik, amelyeket a talajjal együtt nyel el. A bélcsatornájában a szerves és szervetlen anyagok összekeverednek. Miután a bélcsatornából a tápanyagok felszívódnak, a lenyelt talajt ürülékként a talajba kiüríti. A földigilisztának jelentős szerepe van a talaj termékenysége szempontjából, mivel járataival lazítja a talajt, ami megkönnyíti a víz és a levegő behatolását a gyökerekhez, valamint a gyökerek eljutását a vízben gazdagabb, mélyebb rétegekbe. Ezen kívül a mélyebb rétegekből a talajt a felszínre hozza, szervesanyag-tartalmát növelve nemesíti azt. Az ürülékben ötször annyi nitrát, kétszer annyi vízben oldható foszfor, tizenegyszer annyi oldható kálium, kétszer annyi magnézium és nyomelem található, mint a környező talajban. Ezek az elemek feltétlenül szükségesek a növények normális fejlődéséhez.
Figyelemre méltó, hogy a földigiliszta azokat az anyagokat és mikroorganizmusokat nem használja fel, amelyekre a növényeknek szükségük van. Ott, ahol a talajból a vegyszeres növényvédelem a gilisztákat kipusztította, meg kell próbálni azokat újra telepíteni. Ha a talajban nincs elég korhadó növényi anyag, a földigiliszták friss növényi részeket húznak be járataikba, amelyek ott elkorhadnak és számukra táplálékul szolgálnak. A giliszták általában ártalmatlanok, de ha egy adott közegben túl sok van belőlük, ártalmassá válhatnak, mivel kénytelenek a növény vékony gyökereivel is táplálkozni. A kertbe kitett cserépbe a giliszta könnyen bejuthat a cserép alján lévő, a fölösleges vizet kieresztő nyíláson. A giliszták elpusztulnak, ha kiszáradnak. Tudományos kutatások kimutatták, hogy egy földigiliszta bélcsatornáján évente 0,15 liter föld halad keresztül. Ennek alapján, ha egy 10 × 10 × 10 cm-es cserép földjébe egyetlen földigiliszta bekerül, akkor elméletileg két év után kénytelen lesz táplálékul a növény gyökereit is felhasználni életben maradása érdekében. A számítás alapja, hogy az 1 literes cserép tartalmának 20%-a gyökér, 20%-a nagyobb méretű kavics és csak a maradék 60% a föld, amelyet a giliszta, táplálékszerzés céljából négy év alatt teljes menynyiségben átdolgoz. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a kaktuszok földjének csak 1/3-ad része a humifikálódott szerves anyag, akkor a giliszta a cserép egész tartalmát két év alatt átdolgozza. (sz)
