Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A szántóföldeket és az erdőket egyaránt fenyegető japán cserebogár, ahol megtelepedik és elterjed, hatalmas károkat tud okozni. Az Európai Unió szakértői a 20 legveszélyesebb rovar közé sorolják. A Japánban és Oroszország távol-keleti területein őshonos bogár őshazájában nem okoz jelentős kárt, mivel természetes ellenségei a populációt alacsony szinten tartják. A világ egyéb térségeiben azonban komoly fenyegetést jelent a megjelenése. Amerikában először 1916-ban jegyezték fel nagyobb mértékű pusztítását, Európában 2014-ben Olaszországban és Svájcban találták meg pusztításának nyomait. Legújabban tavaly Németországban egy határvizsgálat során bukkantak rá migráló egyedeire, és már Szlovéniában is észlelték. A nemzetközi áruforgalom reális lehetőséget és veszélyt jelent a terjedésében.
Ezek a bogarak több okból is veszélyesek. Gyorsan és tömegesen képesek szaporodni. Gyakorlatilag mindent megesznek, amit a növényvilág kínál: több mint 400 növényfajt támadnak meg. Ezek közé tartozik számos gyümölcsnövény, különösen a csonthéjasok, a szőlő, a kukorica, a szója, a rózsa, a haszon- és díszgyep, más dísznövények és fák, például juhar, nyír és hárs.
Ha egy növényre „rákapnak” gyakran csak a levélerek és a növény szára vagy törzse marad meg. A nőstények a nedves vagy öntözött füves területekre szeretik lerakni petéiket. A petékből lárvák kelnek ki, amelyek a fű gyökereivel táplálkoznak, és kárt okoznak a réteken és a gyepekben is.
A japán cserebogárnak évente egy nemzedéke fejlődik ki. Lárva alakban a talajban telel át. A rajzás május közepe és augusztus közepe között van. Mind a lárva mind az imágó jelentős kárt okoz. A lárva főként a hajszálgyökerekkel táplálkozik. Az imágó a levelek, sőt a virágok és a gyümölcsök megrágásával is jelentős károkot okoz. A lombon okozott kártétel könnyen felismerhető, mivel a bogarak csak a levél erek közötti szövetet fogyasztják el. (sz-mmg)
