Díszkáposzták

Nagyon sok haszonnövénynek vannak díszváltozatai. Ilyenek például a mák, a kukorica, a napraforgó, a bab, a sárgarépa (megjegyzem, hogy díszvál-tozata nálunk nem ismert), stb. Ez alól nem kivétel a káposzta sem. Díszváltozatai vannak a fejes káposztának és a kelkáposztának is. A díszkáposzták nagyon hasonlítanak az étkezésiekhez, főleg fejlődésük kezdeti szakaszában. A különbség az étkezési és a díszfajták között az, hogy az utóbbiakat a megjelenésükre nemesítették nem pedig az ízükre. A díszfajták íze kissé kesernyés, ennek ellenére gyakran használják őket zöldségsalátákba, melyekben színük miatt szépen mutatnak. A díszfajták levelei lehetnek fehérek, krémszínűek, lilák, rózsaszínűek és ezek keverékei.

          A többi káposztaféléhez hasonlóan ezek a növények is kétévesek. Ez azt jelenti, hogy az első évben leveleket fejlesztenek, majd a második évben virágoznak és magvakat hoznak. Ezeket, a gyorsan növő díszfajtákat, egynyáriként termesztjük látványos lombozatuk miatt. Mivel szezonális növényekről van szó ennek befejezése után eltávolítjuk őket kertünkből.

 

A díszkáposzták igényei

Ezek a növények kedvelik a teljes napsütést. Ott ahol az éghajlat kissé melegebb a részleges délutáni árnyék az ideális.

Talaja legyen tápanyagokban gazdag, jó vízelvezetésű, kissé savas kémhatású (körülbelül 5,5-6,5 pH értékű).

A díszkáposzták kedvelik az állandóan nedves, de nem az elázott talajt. Ha a talaj felső kb. 1,5 cm-es rétege száraz itt az ideje az öntözésnek. Ilyenkor 10 mm-nek megfelelő vizet adagoljunk növényeinknek. A túlöntözést minden-kép kerüljük.

Ezeket a növényeket csak az ültetéskor tápozzuk. Használjunk komplex műtrágyát, mindenkép kerüljük a nitrogén túladagolását. Növekedésük közben nem szabad őket tápoznunk, mivel elveszíthetik színüket, megnyúlnak, hosszúkásak lesznek.

A díszkáposzták a hideg évszak (vagyis az ősz) növényei. Kertünkben teljes szépségüket csak az első fagyos éjszakák után nyerik el. Melegben és hosszú napokon virágszárat növesztenek és magokat hoznak, emiatt díszítő értéküket teljesen elveszítik. A díszfajták -15 °C-ig hidegtűrők, így enyhe tél esetén kertünkben egész télen díszlenek. A hirtelen hőmérséklet csökkenés azonban ezeket a növényeket elpusztíthatja.

Az őszi párás, ködös időjárás általában nem jelent problémát ezeknek a növényeknek. De ha az időjárás hosszan nedves és a növények nem rendelkez-nek, megfelelő légáramlással akkor gombás fertőzések alakulhatnak ki leveleiken.

 

A díszkáposzták szaporítása

          A díszkáposzta magvait június végén és július elején vetjük. A vetéshez használjunk jó minőségű, laza szerkezetű palántaföldet. A magokat vékonyan szórjuk a föld felszínére, majd enyhén nyomkodjuk be. A vetést fedjük vékony réteg földdel. Az elvetett magvak talaját tartsuk folyamatosan nedvesen, de a túlöntözést kerüljük. A csírázáshoz a magoknak melegre és fényre van szükségük. Az ideális hőmérséklet 18-22 °C között van. A csírázási idő 1-2 hét. Ezalatt ügyeljünk, hogy a vetést ne érje erős napfény.

A palántákat 2-3 lombleveles korukban pikírozzuk egyesével kisebb cserepekbe vagy tápkockákba. A palántákat továbbra is tartsuk világos, meleg helyen és rendszeresen öntözzük. A palántákat kiültetésig folyamatosan tápozzuk komplex műtrágyával.

 

A díszkáposzták termesztése

A palánták kb. szeptemberre érik el a kiültetésre alkalmas állapotot, de szeptember végénél hamarább nem érdemes kiültetni őket. Az időjárás ekkor már mérsékeltebb, valamint az egynyáriak lekerülésük után szabad helyet is adnak ültetésüknek. A sor- és tőtávolságot a fajták tulajdonsága határozza meg, mivel vannak köztük 30-100 cm magasra és szélességre növők, így ezek a távolságok 30-60×30-60 cm között ingadoznak. Gyökeresedésüket rendszeres öntözéssel segítjük elő, amit száraz időjárás esetén egészen a fagyokig végezzük.

Ezeket a növényeket helyükön hagyhatjuk mindaddig, míg a komolyabb fagyok nem pusztítják el, de enyhe tél esetében áttelelnek, és májusban virágot hoznak, majd magot érlelnek. Magot csak a nem hibrid eredetű fajtákról érdemes fogni. A hibrid fajták magvai nem hoznak egyöntetű utódokat.

A díszkáposztákat balkonokon és teraszokon is nevelhetjük, de csak olyan helyen ahol teljes napsütést kap, ez ősszel és télen napi 6-8 órás napsütést jelent.

A cserépnek legalább 30 cm mélynek és legalább 45 cm átmérőjűnek kell lennie, természetesen alján jó vízáteresztő lyukakkal. A cserepeket jó minőségű virágfölddel töltsük meg és ebbe ültessük el a palántákat. Ültetés után a palántákat alaposan öntözzük meg. Az öntözést egészen a fagyokig végezzük.

 

Felhasználásuk

          A díszkáposzta egy sokoldalú és könnyen gondozható őszi, egynyáriként termesztett dísznövény, amely egy túlméretezett rózsákra emlékeztető lombo-zatával csodálatos eleganciát kölcsönözhet a kertünknek.

Ezek a növények a kert szegélyei mentén kiültetve bordázott leveleikkel és élénk színeivel szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak. A kertekben nemcsak szegélyként használhatjuk a díszkáposztákat, hanem talajtakaróként is. Sűrű lombozatuk elnyomja a gyomnövényeket és csodás őszi hangulatot nyújtanak a kertbarátoknak és a növénykedvelőknek. Konténeres kertekben pedig központi szerepet kaphatnak, ha más őszi konténeres növényekkel párosítjuk őket. A díszkáposzták vágott virágként is használhatók. Vázákban egyedi megjelenésük és gazdag színeik kiemelkedő kiegészítőivé teszik őket az őszi virágdíszeknek.

 

Díszkáposztafajták

Jelenleg a világon ismert díszkáposzta fajták két csoportba sorolhatók be:

1. Az első csoportba a tenyérszerű fajták tartoznak. Ezek a fajták általában egy métert vagy annál nagyobb magasságot is elérnek, de vannak 50 cm magasak is. Ezek a fajták nem alkotnak tipikus rozettákat. Inkább kicsi, sűrű levelű tenyérre hasonlítanak. Leveleik különböző árnyalatúak és többnyire egyszínűek, erősen hullámosak és hosszú levélnyeleken lógnak.
2. A második csoportba az ún. rozetta fajták tartoznak, melyeknek kifejezett szabályos rozettalevelei vannak. Úgy néznek ki, mint egy hagyományos rózsa, bazsarózsa vagy dália virág. Szélességükben némely fajták elérhetik az egy métert is, míg mások meglehetősen kompakt rozettát alkotnak. Leveleik gyakran csipkések és általában többszínűek. Leveleikben 2,3 vagy akár 4 szín is kombinálódhat.

 

Kép és szöveg: Farsang István