A háztájiban nevelt baromfi legtermészetesebb takarmányai a különböző magvak. Ezen állatok egész emésztőszervi rendszere, – a begy, a zúzógyomor – a magevésre alakult, így ezek a takarmányok a baromfi meghatározó takarmányát adják. Szemesen és darálva, vagy őrölve etetjük őket csaknem minden fajú és korú baromfival. Nagy szénhidráttartalmuk miatt önmagukban adva inkább hizlaló takarmányok, de a fehérjében gazdagabb takarmányokkal keverten nagyon alkalmasak a növendék- és tojóállatok etetésére is.
Az árpa a legtermészetesebb baromfieledel, a takarmányárpa mindig gazdagabb fehérjében, mint a sörárpa, olcsóbb is, tehát ezt etetik. A növendék- és tojóállatoknak egyaránt megfelelő takarmánya. A takarmánykeverékben finomra őrölten etessük, mert a kemény és éles maghéj a begyet megbetegítheti.
A zab ugyancsak jó takarmánya a baromfinak. A tápértéke mellett étrendi hatása is kitűnő, nagyszerű izomzatot fejleszt, erősíti a párzási ösztönt és az ingereket. Növendék- és tojóállatokkal érdemes etetni, de a növendékállatoknak darált és szitált állapotban adjuk. Pár napi csírázás után télen és kora tavasszal etetve kitűnő hatású.
A búza ugyancsak nagyon jó baromfitakarmány, de többnyire drága. Ezért inkább csak az „ocsúját” etetik a baromfival. Könnyen emészthető, fehérjetartalma közepes. Tojótyúkoknak és növendékállatoknak adják, ritkábban hízóállatok takarmányozására használják.
A kukorica nagy zsír- és szénhidráttartalmánál fogva a legjobb hizlaló takarmány. Elsősorban tehát hízóállatokkal és télen, melegfejlesztéséből adódóan egyéb háziállatokkal is etethetjük. Ha huzamosabb időn át etetünk kukoricát, bőségesen adjunk hozzá zöldtakarmányokat is.
A rozs nem baromfitakarmány, mert nehezen emészthető és a többi szemhez képest kevésbé természetszerű. Megfigyelések szerint nem is eszi szívesen a baromfi.
A köles összetétele és táplálóértéke megegyezik a zabéval. Minden baromfiféleséggel jól etethetjük. Étrendi hatása kitűnő. Sikamlós magvait lehetőleg daráltan etessük. Téli időben nagyon gazdaságos a csírázott köles etetése.
Az olajosmagvakból készült „olajpogácsa darát” fokozott mértékben etethetjük a baromfival, különösen ősszel és télen. Etethetjük a jércékkel és a tyúkokkal, de egyéb tenyészbaromfival is. Megfigyelések szerint, ősszel megkönnyíti a vedlés befejezését és nagy fehérjetartalmával igen jó hatású a tojástermelésre. Daráltan adjuk a keverékeleségben, és enyhén nedvesítsük is meg.
A szójabab nagy fehérjetartalmú, igen fontos tojótakarmány. A drága állati eredetű, fehérjékben gazdag takarmányokat részben pótolhatjuk a szójával. Zsírkivonó anyagokkal kivonható belőle a zsír, így elveszti kesernyés ízét és étrendi hatása is jobb. Ez az „extrahált” szója, amelynek azonban a fehérjetartalma mindig kevesebb.
A hüvelyesek közül – a szóján kívül – számításba jövő takarmány még a bab és a borsó, magja. Ezek azonban már nehezebben emészthetők. Megdarálva és kesernyés ízük kiáztatása után azonban egyéb takarmányokkal megkeverve biztonságosan etethetők. (sz)
Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja