Zöldséget magról, vagy palántáról?

A zöldségnövények szaporítása magról történik. Egyesek közvetlenül a végleges termőhelyükre kerülnek, másokból előbb kedvezőbb feltételek között palántát nevelnek, majd megfelelő feltételek esetén ezek a palánták kerülnek a végleges termőhelyükre.

A magról kelő zöldségek közös jellemzője, hogy rövidebb a tenyészidejük és jobban tűrik a hideget, illetve a kedvezőtlenebb környezeti feltételeket. A magvetés legfontosabb paraméterei a megfelelő vetési idő és vetésimélység valamint a vetési mód kiválasztása (kézzel szórjuk, géppel vetjük). Az ezzel kapcsolatos információkat vetőmagos tasakokról is leolvashatjuk.

Azokat a zöldségféléket, amelyeknek hosszú a tenyészidejük és melegigényesek palántáról kell nevelnünk, hogy időben termést érleljenek. Ha akkor vetnénk a magjukat, amikor a talaj már kellően felmelegedett, akkor a növények csak későn fejlődnének ki, a termésük pedig vagy nagyon későn, illetve egyáltalán nem érne be. A palánták nevelésével tehát a tenyészidőt rövidítjük annak érdekében, hogy előbbre hozzuk a betakarítás időpontját. A palántanevelés azonban hátrányokkal is jár, például üzemi feltételek közötti előállításuk meglehetősen költséges, ráadásul a tűzdeléskor és átültetéskor, a kézbe vett növények könnyen megfertőződhetnek. Ez a palánták pusztulását is okozhatja.

A palántázásnak az a célja, hogy a növények a kiültetés időpontjában már megfelelően erősek és nagyok legyenek, így hamarabb hozzanak termést. Abban az esetben ugyanis, ha a vetőmagot a tenyészidő hosszának megfelelően korábban kiültetnénk az eredeti termőtalajba, a magok ugyan kikelnének, de a kedvezőtlen feltételek között vagy elpusztulnának, vagy jobbik esetben elsatnyulnának, és gyenge termést hoznának.

Melegebb éghajlatú térsségekben néhány zöldségféle (az uborka, a cukkini, a patisszon (csillagtök), a brokkoli és egyes karalábé fajták) magról és palántáról egyaránt jól szaporítható. Mindenképp palántanevelést igényel: a fejes káposzta, a kelkáposzta, a karfiol, a dinnye, a paprika, a paradicsom és a tojásgyümölcs.

Magról nevelhetők zöldségfélék (zárójelben a magvetés ideje):

hónapos retek (március vége), spenót (március – május, augusztus – október), sárgarépa (március – július, szeptember – október), petrezselyem (március – május, augusztus), borsó (március – május), rebarbara (március, szeptember – október), mángold (március – június), cékla (május), bab  (május – július), cikóriasaláta (május – július), madársaláta (július -szeptember).

Palántáról nevelhető zöldségfélék: (magvetés palántának – m, kiültetés  ideje – ki):

Fejes káposzta  (m – febr, ki – ápr.), kelkáposzta (m – febr., ki – ápr.), spárga (m – márc.-ápr., ki – ápr.közepe),  paradicsom (m – febr.-márc., ki – ápr.-máj.), karalábé (m – márc. eleje, ki – ápr vége), karfiol (m – márc.. ki – máj. eleje), dinnye (m – ápr., ki – máj. közepe), paprika            (m – febr.-márc. ki – máj. közepe), padlizsán (m – febr.-márc. ki – máj. közepe), zeller m – febr., ki – máj.).

Magról és palántáról is nevelhetők: (magvetés palántának – m,  kiültetés  ideje – ki, szabadföldi vetés ideje – sz):

uborka (m – márc., ki – máj., sz – ápr. közepe), étkezési tök ((m – márc., ki – máj., sz – ápr. közepe), cukkini (m – ápr.-máj. ki – jún., sz – máj), édeskömény (márc.-ápr,, ki – jún.-júl., sz – ápr.), fejes saláta (m – márc., ki – ápr., sz – márc.-szept.). (sz-hobbikert)