Mostanra elcsendesedett a méhes. Szélcsendes, napos időben a méhek most is kirepülnek a kaptáról, ilyenkor a záró kezeléseket is el lehet végezni, de ebben az időszakban már inkább a műhelyben sürgölődik, és a tűzhely mellett sertepertél a méhész. Most jött el ugyanis a viaszolvasztás, a gyertyaöntés és a karácsonyi asztalok elengedhetetlen elemének, a mézes alapú sütemények, mézeskalácsok készítésének, díszítésének ideje.
A méz fontos táplálékunk. Ősidők óta használják közvetlen fogyasztásra, ételek, italok ízesítésére, édesítésére, gyümölcsök tartósítására, de sütésre, főzésre is. Korabeli méhészkönyvekben, szakácskönyvekben találtam recepteket édes és savanyú mézvíz készítésére (kiválóan frissít, főleg a nyári hőségben), ám a méz alkalmas forró alkoholos, és alkoholmentes italok ízesítésére, koktélok keverésére, vérpezsdítő hatású mézbor, likőrök és mézsör készítésére is. Mivel közelednek az ünnepek, a karácsonyi ünnepkör idején a mézeskalács sütésének ideje is eljön, a kísérletező kedvű háziasszonyok kedvéért szeretnék leporolni egy receptet, amelyet a 130 évvel ezelőtt Losoncon kiadott, A méz a törtélelem, tudomány és tapasztalat ítélőszéke előtt, A méz apológiája c. könyvben találtam. Kell hozzá egy kiló méz, amelyet felmelegítünk majd egy kiló búzaliszttel, fél kiló cukorral összekeverünk és tésztává dolgozunk. Egy éjszakán át pihentetjük. A tésztát a következő napon 3-4 tojással, 7 gramm hamuzsírral (kálium-karbonát, más néven szalalkáli, amelyet néhány országban savanyúságot szabályozó anyagként ma is alkalmaznak E501 néven – a szerk. megjegyzése), valamicske vízzel, negyed kiló durvára aprított mandulával jól összedolgozzuk. Az eredeti recept szerint a tésztájába még 7 gramm paradicsommagot is tenni kell, de ez utóbbit valószínűleg mindannyian kihagyjuk. A tésztát ezután pléhre tesszük, zsírral bedörzsöljük, liszttel meghintjük, majd forró kemencében aranysárgára sütjük. A kemencéből kivéve csepegtetünk rá nehezen folyó cukrot, majd megvárjuk, amíg az megkeményedik. Ezután a tésztát ismét 15 percig kemencében sütjük, majd melegen felszeleteljük. Ez a mézeskalács a könyv szerint nagyon finom, és több hónapig is eláll. Aki vállalkozik az elkészítésére, írja meg, milyen volt! Aki biztosra akar menni, annak azt az erdélyi mézeskalácsreceptet ajánlom, amelyet Hevesi Mihály méhész, szakíró osztott meg A méhek ajándéka c. könyvében: Hozzávalók ½ kiló méz, 3 tojássárgája, 50-50 dkg rozs- és búzaliszt (gluténérzékenyek használhatnak rizs- vagy kukoricalisztet is, ez esetben a tojás fehérjét is használják fel), 2 kiskanál szódabikarbóna, ízlés szerint fahéj, citromhéj, szegfűszeg. A mézet összekeverjük a többi alapanyaggal, és addig gyúrjuk, amíg egységes masszát nem kapunk. Egy órán keresztül állni hagyjuk. A tésztából kisebb gombócokat gyúrunk, majd 1-1,5 cm vastagságúra szétlapítjuk. Vajjal, zsírral kikent tepsibe helyezzük. A pogácsák között maradjon hely, mert a tészta sütés közben kissé megdagad. Közepes hőmérsékleten 20–30 percen keresztül sütjük. Ezzel kívánok minden kedves olvasónak, méhésztársnak áldott ünnepeket!
Gágyor Alíz
Fotó: Képarchívum – Femina