Hogy bőven teremjen a málna

A málna nagyon hálás növény. Ha megfelelően ápoljuk, már késő tavasztól bőséges terméssel számolhatunk. A bogyós gyümölcsök közül a málna az, amivel minden évben foglalkozni kell.

Sokan azért ültetik, mert azt gondolják, hogy a málna igénytelen növény, ha nem foglalkozunk vele, akkor is terem. Teremni terem, de ha nem kapja meg a megfelelő törődést, nem bőségesen, és nem a fajtájára jellemzően. Ráadásul a metszése is gondos odafigyelést igényel. A tápanyag-utánpótlást meghálálja ugyanúgy, mint a legtöbb növény, főleg ha egész nyáron termő fajtánk van.

Jól szaporítható tőosztással

Ősszel vagy kora tavasszal a letermett hajtásokat mindig vissza kell vágni, ami egyben ritkítja és szellősebbé is teszi a növényt. A ritkítással és szellőssé tétellel viszont több dolgot is teszünk: könnyebben felszárad az eső vagy az öntözés után, vagyis a betegségeknek is gátat vetünk, illetve a napsütés is rendesen éri a terméseket, így jobb lesz az érés és a színesedés is. Metszéskor minél kisebb csonkokat hagyunk, annál jobb. A friss hajtásokon fog teremni a málna, ezért ne sajnáljuk a régieket. A tövek pótlását is kora tavasszal érdemes elvégezni, amit nagyon egyszerűen, a sűrűbb sorrészekből való kiásás után csak átültetünk. A málna jól szaporítható tőosztással.

Honnan látjuk, ha túl sűrű a málnasövény? Egy sor ne legyen 30–40 cm-nél szélesebb, mert a belső részeket már nem éri megfelelően a nap. Ilyenkor a sorok ritkításánál a kiásott töveket bátran ültessük át a ritkább részekre.

Meghálálja a trágyát

A málnát kora tavasztól kezdjük trágyázni érett szarvasmarhatrágyával, de a kitermelt komposztból is bátran tehetünk alá. Ekkor alaposan be is öntözzük, de előtte még a kapálást és gyomtalanítást se felejtsük el. Mivel a málna gyökere a talajfelszínhez közel helyezkedik el, az öntözéssel és az esővel a tápanyagok hamar lemosódhatnak a talaj mélyebb rétegeibe, ezért, főleg esős évben, akár többször is megtrágyázhatjuk a töveket. A sekély gyökeresedés miatt a kapálást is óvatosan végezzük, odafigyelve a növényeink gyökerére. Lehetőség szerint gyomláljunk. Az ültetéskor érdemes szélvédett, félárnyékos helyet keresni számára, ilyen helyen érzi magát a legjobban. A gyengén savas, tápanyagban gazdag talajt kedveli, ám a meszes vagy a homokos földet, illetve a talajvizet kifejezetten nem szereti. A vízigénye igen magas, és mivel a gyökérzete a talajhoz közel helyezkedik el, ezért rendszeres öntözést igényel. A málnabokor környékén a gyomnövények hajlamosak elszaporodni, ezért erre a területre különösen érdemes figyelni, ugyanis a kártékony gyomok könnyen elszívhatják a málna elől a hasznos tápanyagokat és a vizet.

Metszése

A málnabokor számára az évenkénti metszés gyakorlatilag nélkülözhetetlen. A letermett vesszők metszése az egyik olyan feladat, amellyel mindenképp terveznünk kell, ha málnabokrokat ültetünk a kertbe. A metszéssel nemcsak formára alakíthatjuk a bokrot, de a növekedését, a megújulását is jelentősen segíthetjük. A metszésnek köszönhetően képesek az új hajtások megindulni, végső soron pedig termést hozni.

Egyszer és kétszer termők

Manapság a kétszer termő fajtáknál figyelhető meg, hogy kisebb kihagyásokkal szinte folyamatosan szüretelhetők. Az ilyen fajtáknál a tápanyagok utánpótlására is fordítsunk gondot, hogy a növények ne merüljenek ki. Az egyszer termő málna viszont azért lehet jó választás, mert általában bővebben terem, hiszen nincs elhúzódó szüretelés.

Ami a fajtákat illeti, nézzünk körül a kertészetekben, és vásárlás előtt nem árt utána is olvasni, mert ahány fajta, annyi lehetőség rejlik bennük. A kétszer termők a tavaszi termés után, főleg augusztus végétől teremnek újra, ha az időjárás is úgy akarja, és nem tolódik egybe a két időszak. Az egyszer termőknél viszont csak a kora nyári terméssel tudunk számolni, ezért érdemes más gyümölcsöt is választani, hogy mindig legyen mit csipegetni a kertből. (kt-agroforum)