A fokhagymán a kártevők közül a legtöbb bosszúságot a fonálférgek okozzák, például a szárfonálféreg (Ditylenchus dipsaci – Háďatko zhubné). A fonálféreggel fertőzött növények sárgulnak, a gyökerek elhalnak, a beteg növényt könnyen ki lehet húzni a talajból, népiesen azt mondják „kikoszosodik a fokhagyma”. Bár ez a kártevő sok növényen károsít, nálunk …
Bővebben »
A lemosó permetezést ősszel lombhullás után és/vagy tél végén, lombfakadás előtt ajánlott végezni. Célja, hogy a fákon, a szőlőn vagy a bokrokon, az elágazásokban, a rügyekben és a rügyeken megbúvó károsítókat elpusztítsuk, mielőtt megkezdenék károsításukat. Ezt a permetezést célszerű a metszést követően végrehajtani, mert egyúttal a sebeket is lezárjuk és …
Bővebben »
A gyümölcsfajták szaporításának legelterjedtebb módja az oltás. Lényege, hogy a nemes fajta rügyeit vagy vesszőit úgy illesztjük össze az alannyal, hogy azok szövetei bizonyos idő múltán összeforrjanak. Az oltást tavasszal a vegetáció megindulása előtt, vagy közvetlenül utána végzünk. Az oltáshoz szükséges jól beérett oltóvesszőt egészséges fákról szedjük, lehetőleg lombhullás után, …
Bővebben »
A naspolya a múlt század közepén még ismert és népszerű volt Európa-szerte, és a régi kertészeti könyvekben őshonosként emlegették. A Kárpát-medencében az almához, körtéhez, birshez hasonlóan nagyon sok helyen előfordult a kertekben. Aztán valahogy kiment a divatból… Eredetileg Ázsiából – elsősorban Japánból és Kínából – került hozzánk. Délkelet-Európában, a Földközi-tenger …
Bővebben »
A nyikorgó paprika titka Vajon miért „nyikorog” a paprika – teszik fel a költői kérdést az alkalmi vásárlók, amikor a frissen szedett zöldség átömlesztésekor, átrakásakor ezt a jellegzetes hangot hallják. Egyszerű a válasz: azért, mert friss, mert nem fonnyadt néhány napon át a raktárakban és a polcokon, világosít fel Hosszúréti …
Bővebben »
Gyomtalanítás A tényleges kertépítés legelső munkafolyamata a gyomtalanítás, amely megelőzi még a területtisztítást is. A területtisztítás sok esetben az építkezési törmelék eltávolítását jelenti. Tágabb értelemben ide tartoznak az építkezésnél használt különböző tárgyak, mint. pl. a deszkák, tartóelemek, törmelékcsúszda, állványmaradványok, stb. Ezek eltávolítása azonban nem a kertépítő feladata. Az építkezési törmelék eltávolítása …
Bővebben »
A télikertet jellemezhetjük úgy is, mint „zöld paradicsomot”, ahol olyan növényeket is nevelhetünk, amelyek tartása a szobákban szinte lehetetlen volna. Tarthatunk itt méteres jukkákat, fikuszokat, pálmákat, filodendronokat, nagy növésű páfrányokat, trópusi csodacserjét (krotónt), virágzó orchideákat és kaktuszokat, termő fügét, citrusféléket, fejünk fölött liánokat, stb. Felmerül azonban egy kérdés: tarthatunk-e …
Bővebben »
A legtöbb ember a télikert hallatára a tizenkilencedik században a főúri villák mellett épült ún. oranzsáriumokra (üvegházakra) gondol, amelyekben különböző, főleg mediterrániumi, gyümölcstermő növényeket termeltek. Az oranzsárium név is a narancs nevéből ered. Néhány üvegházban azonban trópusi gyümölcsöket is termeltek, mint például az Eszterházyak kismartoni üvegházai-ban az 1830-as években …
Bővebben »
Az előkert adja meg a ház keretét és az első benyomást a szemlélőnek. Mint a jövés-menés színtere, legyen kiegyensúlyozott és nyugalmas megjelenésű. Az előkert kialakításának főbb szempontjai: 1. a terület minden évszakban más arculatát mutassa 2. könnyen gondozható növényekből álljon 3. alakgazdag legyen az összeállítás. Növényeink és az előkertben …
Bővebben »
A sütőtök a tökfélék vagy kabakosok családjába tartozik, az 1500-as években a spanyolok hozták be Európába. A meleg, párás környezetet kedveli. A sütőtökök a Cucurbita maxima és a Cucurbita moschata fajhoz tartozó rendkívül formagazdag fajták. Gyökérzetük sekély, elágazó, száruk merev ötszögletes. Levelei karéjosak, hajtásuk folyton növő. A kabaktermés nagysága, formája …
Bővebben »
Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
