Növényvédelem

Az őszi búza a legnagyobb területen termesztett kultúrnövény. Termesztése fontos helyet foglal el a bevételi oldalon szinte minden termelőnél. Ennek egyik alapfeltétele, a harmonikus és okszerű növénytáplálás, amely a makro elemek pótlásán túl figyelmet szentel a mikroelemek pótlásának is. Az őszi búza rézhiányra való érzékenysége közismert tény a termelők körében, akik évről …

A gyapottok-bagolylepkében és a zöld vándorpoloskában az a közös, hogy mindkettő az utóbbi meleg években károsít. Nem őshonos fajok, nincs nálunk természetes ellenségük. A hideg, fagyos időjárást nem bírják, de a meleg telek nagyon kedveznek nekik. Azért fontos foglalkozni velük, mivel a mezőgazdaságban igen veszélyes, nagy károkat okozó kártevők, mindkettő …

Napjainkban a gyakorló kertészek is egyre inkább tudatosítják, hogy nemcsak a szántóföldeken, hanem a háztáji kertekben is egyre több gond van a talajok minőségével, s ennek következtében többek között a palántaneveléssel is. Nyilvánvaló, hogy vége a régi szép időknek, mikor az erdei földbe vetették a szaporításra, kiültetésre szánt vetőmagokat. Most …

Napjainkban egyre nagyobb hangsúly kerül a kultúrnövényeket károsító kár- és kórokozók ellen a háztáji kertekben bevethető természetes alapanyagokból készült növényvédelemre kihasználható készítmények alkalmazására is. Ma már sokan, főleg a környezetkímélő eljárások hívei próbálkoznak az erős és széles spektrumú vegyszerek bevetése helyett kíméletes, természetes alapanyagú szerekkel a kártevők és kórokozók elpusztítására, …

Napjainkban egyre nagyobb kihívást jelent a mezőgazdasági termelést befolyásoló környezeti változásokhoz való igazodás. A több éven keresztül ismétlődő aszályos időkben gyorsabban szaporodnak a kórokozó atkák is. A klímaváltozás, a klímaszélsőségek következtében megjelenő újabb kórokozók és kártevők a termesztéstechnológia újragondolására késztetik a termelőket. Ehhez járul az ember által okozott környezeti károsítás …

Általánosságban elmondható, hogy a korán lekerülő kultúrák (repce, kalászosok, hüvelyesek) után érdemes totális gyomirtó szerrel (glifozát hatóanyag) kezelni a tarlóhántás után kizöldült tarlót. Ezzel a művelettel jó hatékonysággal irthatjuk az évelő gyomokat (például mezei aszat, tarackbúza, fenyércirok, stb.), csökkentjük ezek következő évi újrakelését, megritkítjuk a polifág kártevők (pl. bagolylepkék, kabócák, …

Ilyen műtrágyaárak mellett már nem kérdés, hogy használjuk-e a mezőgazdaságban hasznos mikroorganizmusokat. A talaj mikrobiomjának felhasználása trágyaként, biostimulánsként és betegségellenőrzőként: A világ népességének rohamos növekedése egyre intenzívebb mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását követeli meg. A fogyasztó azonban elsősorban szermaradék nélkül szeretné a termést. De a termesztő szemszögéből nézve: a kizsákmányoló technológiák hatással …

Az intenzív növénytermesztés egyik legfontosabb eleme a korai gyomirtás, és ez nem csak a kapásnövényekre vonatkozik, hanem a sűrűn vetett gabonafélékre és az őszi káposztarepcére is. A kívánt termés elérése érdekében a hatékony gyomszabályozás elengedhetetlen szempont, ezért már a csírájában akadályozzuk meg a gyomok fejlődését. Az utóbbi évek agrotechnikája ugyanis …

A káposztarepce őszi gyomirtása ma már elengedhetetlen része az intenzív repcetermesztésnek. A nyolcvanas, kilencvenes évek kezdetén a repce állományokat nem kezelték a gyomok ellen mivel a sűrű vetés (12,5 cm) valamint a hektáronkénti nagyobb vetőmagmennyiség (10 – 15 kg/ha) felhasználása miatt nem volt terük a gyomoknak. Viszont az is igaz, hogy …

Hatalmas jelentősége van, mégsem figyelünk rá kellőképpen! A növénytermesztési szezon záró tevékenysége az aratás és a felkészülés a következő kultúra termelésére. Igen gyakran előfordul, hogy a kettő közötti, a termelés sikerét és fenntarthatóságát is meghatározó egyik műveletet mellékesnek tekintjük. Ennek oka talán az, hogy általában a szármaradványokról, mint melléktermékekről, azok …