Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A friss méhpempő sárgásfehér, gyöngyös tükröződésű, zselatinos anyag. Hőre, fényre, levegőre érzékeny. Hosszas szobahőmérsékleten való tárolás után a színe sárgássá válik, és avas ízt kaphat. Levegőnek és fénynek kitéve a méhpempő három nap alatt elveszíti hatóanyagainak 50 százalékát. Ezért kinyerés után, még a méhesben, jégkockával hűtött, hőszigetelt dobozba tesszük, majd szűrés után, lehetőleg üvegedényekbe csomagolva, hűtőszekrényben tároljuk +5 0C-ig. Soha ne tegyük vödrökbe vagy más nagy csomagolásba. Hűtőben 6 hónapig, fagyasztóban 1 évig eltartható. Nagyüzemileg a méhpempőt liofilizálják (100 g friss méhpempőtől 35 g porított pempő lesz), kisüzemileg 150 vagy 250 gramm kristályos mézbe (a legjobb erre állítólag a repceméz) 1 vagy 2 grammnyi méhpempőt fakanállal kevernek. A méhpempővel dúsított mézet fogyasztás előtt is megkeverjük. A méhpempő tárolható mézborban, vagy 20 százalékos tiszta alkoholban, az utóbbit különleges terápiás céllal, cseppenként adagolva, például cukorbetegeknek ajánlják. Nagyon fontos, hogy a természetes méhpempő fémmel nem érintkezhet. Fogyasztásánál ügyelni kell arra, hogy a műfogsor vagy híd fém elemeivel se érintkezzen. Aki szeretne elmélyülni a témában, annak ajánlom Juraj Janči és Jozef Vittek Včelia materská kašička, valamint Ivan Dobrovoda Včelie produkty a zdravie c. könyvét. Az előbbi magyar fordításban is megjelent, néhány hazai közkönyvtárban még fellelhető. (ga)
