Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Noha a tél alá vetés fogalma már régóta ismert a kertészkedők körében, korábban inkább a minél korábbi piacra jutás érdekében alkalmazták a termelők. A háztáji kertekben néhány korai zöldségféle kivételével kevésbé elterjedt ez a módszer. Pedig vannak olyan zöldségfélék, amelyeknek a magjait november végén is elvethetjük, elültethetjük. Bár ennek a módszernek is vannak kockázatai, de lényegében azt eredményezi, hogy kora tavasszal, még mielőtt a talajra rámehetnénk, megkezdődik ezeknek a növényeknek a fejlődése.
A tél alá vetés nem tévesztendő össze a hidegtűrő zöldségfajok esetében alkalmazható késő őszi vetéssel, mint pl. a borsó, hagyma, fejes saláta, mák, petrezselyem, sárgarépa, spenót, sóska. Ezek még a tél beállta előtt kikelnek és megerősödnek, és fagytűrő képességüknek köszönhetően vészelik át a zord téli időszakot.
A tél alá vetés az ősz utolsó szakaszában, november vége és december eleje között történik. Esetében nem a fagyok miatt kell leginkább aggódni, hanem az időszakos téli felmelegedések miatt. A melegtől ugyanis hamarabb kicsírázhatnak, fejlődésnek indulnak a magok, majd a visszatérő fagyok teljesen elpusztíthatják a növényeket. Ha szükséges és van rá mód, fátyolfóliás takarással csökkenthetjük a kockázatot.
A tél alá vetésnél fontos szabály, hogy ősszel nem szabad sietni, meg kell várni azt az időpontot, amikor már elég hideg van ahhoz, hogy a magok ne induljanak csírázásnak. A levegő hőmérséklete 2–3 °C alá hűl, a talaj azonban még nem fagyos. Ez az idő általában november végén, december elején következik be. A módszer nagy előnye, hogy a november végén elvetett, csapadéktól duzzadt magok tavasszal rögtön csírázásnak indulnak, amint számukra optimális lesz a hőmérséklet. Már akkor fejlődésnek indulnak, amikor egyébként a talaj állaga és hőmérséklete miatt nem lehetne vetni, így a zöldségek jóval hamarabb beérnek majd. Nagyon fontos a megfelelő talajelőkészítés, tehát az ágyás legyen porhanyósra, laza szerkezetűre elmunkálva.
Tél alá vetésre leginkább a rövid tenyészidejű, korai zöldségek magjai ajánlottak. A korai zöldborsó magjait is elvethetjük ilyenkor, de ajánlott legalább nyolc centiméter mélyre ültetnünk a magokat.
A módszer előnye, hogy a november végén elvetett magok tavasszal korán fejlődésnek indulnak. További előnye, hogy megelőzhetjük vele a kártevők invázióját, a növények ugyanis hamarabb megerősödnek és válnak ellenállóvá, mint ahogyan a kártevőik megjelennének. (sz)
